Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


14. Otthon

 

 

Otthon...

 

 


Hallgass meg kérlek...      Akár csak én, te is homo sapiens vagy, gondolkodó ember.    Az élet a világegyetem csodája. Körülbelül négymilliárd éve jelent meg a földön.     Mi emberek mindössze 2oo.ooo éve.    Mégis sikerült felborítanunk az élethez elengedhetetlen egyensúlyt.    Hallgasd végig figyelmesen ezt a különleges történetet, amely a tiéd is és döntsd el mihez kezdesz vele.

 

 

 

images.jpg

 

 

 

 

Kezdetben a bolygónk nem volt több mint tüzes káosz amely csillagja, a nap nyomában keletkezett.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

 

Egy porszemekből álló felhő, egy a világegyetem sok hasonló halmazából, mégis itt jött létre az élet csodája.

 

 

 

 

  Ma az élet, a mi életünk csak egy láncszem annak a számtalan élőlénynek a sorában amelyek a földön az elmúlt négymilliárd évben követték egymást.   Új vulkánok a mai napig alakítják a Föld tájait.  

 

 

 

images.jpg

 

 

Bepillantást engednek a Föld születésébe amikor az olvadt kőzet kiemelkedett a mélyből, megszilárdult, megrepedezett, felhólyagzott vagy vékony rétegben szétterült mielőtt a vulkán újra elcsendesedett egy időre.    A Föld gyomrából fölgomolygó füst a Föld eredeti légkörére hasonlít amelyben még nem volt oxigén.    Egy széndioxiddal és vízpárával sűrű légkör, mely tűz forró volt.    A Föld megfelelő távolságban van a naptól, sem túl közel sem túl távol.    Ez a tökéletes egyensúly lehetővé tette, hogy a víz folyékony halmazállapotban maradjon meg a felszínén, a vízgőz összesűrűsödött és záporok formájában a földre hullott.    Folyók jöttek létre.

 

 

 

images.jpg

 

 

   A folyók tovább alakították a Föld felszínét, csatornákat válytak és völgyeket.   A földgolyó legalacsonyabban fekvő pontjai felé rohantak, óceánokat teremtettek ásványi anyagokat oldottak ki a kőzetekből és az óceánok édesvize lassan sós lett.   A víz éltető folyadék öntözte ezeket a terméketlen síkságokat, az általa vágott járatok akár az erek a testben vagy egy fa ágai úgy szállították az éltető nedvet a földnek.

 

 

images.jpg

 

 

 

 

 

Közel négymilliárd évvel később, Izlandon még megtalálható a vulkánikus eredetű hamu és a gleccserekből származó víz műalkotásai.   Itt vannak, anyag és víz, víz és anyag lágy és kemény kombinációja.  

 

 

 

images.jpg

 

 

Ez az alapvető egység bolygónk minden élőlényére jellemző.    Az ásványok és a fémek még a földnél is öregebbek.   Csillagpor, ezek adják a Föld színeit.   A vöröset a vas, a feketét a szén, a kéket a réz, a sárgát a kén.   Honnan származunk, hol pattant ki az élet első szikrája?   Az idő csodája, ahogy földünk hőforrásaiban a mai napig megtalálhatók a legősibb életformák.   Ezek színezik el a források színét és archeobaktériumoknak nevezzük őket.

 

 

 

images.jpg

 

 

  Mind a Föld hőjével táplálkozik, kivéve a cianobaktériumokat, másnéven kékeszöld algákat. 

 

 

 

images.jpg

 

 

  Csak ezeknek van meg az a képességük, hogy a naptól nyerjenek energiát.   Ezek a tegnap és ma növényfajainak legfontosabb ősei.   Többmilliárd leszármazottjukkal együtt ezek az apró baktériumok változtatták meg a bolygó sorsát.

 

 

 

images.jpg

 

 

Átalakították a légkörét.   Mi történt a légkört mérgező szénnel?   Még most is itt van, a földkéregbe zárva.    A Föld történetének ezt a fejezetét legkönnyebben a Coloradoi Grand kanyonban tanulmányozhatjuk.

 

 

 

images.jpg

 

 

  A Föld történetének csaknem kétmilliárd évét tárják fel.   Valamikor a Grand kanyon tenger volt melyet mikroorganizmusok népesítettek be.   Vázukat a légkörből származó, az óceánban feloldott szénből építették.   Amikor elpusztultak, a vázak lesűlyedtek és összegyűltek a tengerfenéken.    Ezeket a rétegeket a sokmilliárd lerakódott váz hozta létre.    Hála nekik a szén kiürült a légkörből és más életformák is kifejlődhettek.   Az élet változtatta meg a légkört.    A növényi életformák a nap energiáját hasznosították, melynek segítségével felbontották a vízmolekulákat és oxigént szabadítottak fel.

 

 

 

images.jpg

 

 

   Az oxigén a légkörben gyűlt össze.   A földön a víz körforgása az állandó megújulás folyamata.    Vízesések, vízpára, felhők, eső, források, folyók, tengerek, óceánok, gleccserek.   Sosem szakad meg a kör.    Mindig azonos mennyiségű víz van a földön.    A földön valaha élt élőlények mind ugyan azt a vizet itták, a víznek hívott csodálatos anyagot, mely az egyik legkevésbé stabil anyag.    Vízként folyékony halmazállapotot vesz fel, páraként légneműt, jég formájában pedig szilárdat.

 

 

 

 

 

A befagyott szibériai tavak felszinén megfigyelhetjük a megfagyó víz által kifejtett erő nyomait. 

 

 

 

images.jpg

 

 

  Mivel a jég könnyebb a víznél a felszínen marad, nem sűllyed el, védőréteget képez a hideg ellen, így a jég alatt zavartalanul folyik tovább az élet.   Az összekapcsolódás jelenti az élet motorját.   Minden kapcsolatban áll minden mással, semmi sem létezik önmagában.    A levegő és a víz elválaszthatatlanok, egységet alkotnak az életben és a mi életünkér a földön.    Az óceánok fölött felhők képződnek, amelyek esőt hoznak a szárazföldre ahonnan a folyók visszaviszik a vizet az óceánokba.   Minden a megosztásról szól.   A tengerek felől felülről látható zöld terület a levegő oxigéntartalmának fő forrása. Ennek az életünkhöz nélkülözhetetlen gáznak a 7o%-át az óceánt elszinező algák állítják elő. 

 

 

 

images.jpg

 

 

  Földünkön az élet alapja az egyensúly, amelyben minden egyes élőlénynek szerepe van.   Minden élőlény létezése egy másik élőlény létezésétől függ.   Finom törékeny harmónia ez, amit könnyű tönkretenni.    A korallok, a kagylók és az algák házasságából születnek.   Az Ausztrália partjai mentén háromszáz ötvenezer négyzetkilométeren elterülő nagy korallzátony, 15oo halfajnak, 4ooo fajta puhatestűnek és 4oo korallfajnak ad otthont.    Minden óceán egyensúlya ezeken a korallokon múlik.

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Sok időbe telt míg az élet csodája a szárazföldön is megjelenhetett.   A Föld milliárd években számolja az időt.   Több mint négymilliárd évre volt szüksége, hogy fákat hozzon létre.   A fajok láncolatában a fák az egyik csúcspontot jelentik, élő műalkotások.    Szembeszálnak a gravitációval.    A fa az egyetlen olyan eleme a természetnek, amely örök mozgásban van az ég felé.   Ráérősen növekszik a nap irányába, mely lombkoronáját táplálja.   A fák az aprócska cianobaktériumoktól örökölték azon képességüket, hogy felfogják a fény energiáját, amelyet tárolnak és amelyből élnek.    Fává és levelekké alakítják ami aztán víz, ásványi és szerves anyagok keverékévé bomlik el.   Így fokozatosan alakul ki az élethez nélkülözhetetlen talaj.    A talaj a különböző életformák nagyüzeme, örökös munkálkodás helyszine.   Mikroorganizmusok táplálkoznak és ásnak benne, ezek levegőztetik.   Létrehozzák a humuszt, a termékeny talajréteget, amelyhez minden szárazföldi élet kapcsolódik.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

 

 

Mit tudunk a földi életről?    Hány fajt ismerünk?    Egytizedüket, egyszázadukat?    Mit tudunk a köztük lévő kapcsolatokról?   A Föld egy csoda az élet örökké rejtély marad.   Állatcsaládok alakulnak amelyeket a mai napig fennmaradt szokások és rituálék tartanak össze.    Némelyek alkalmazkodnak a legelőjükhöz, a legelő pedig alkalmazkodik hozzájuk és mindketten nyernek.    Az állat csillapíthatja éhségét, a fa pedig újra virágozhat.    Az életnek, a földön folyó nagy játékában minden fajnak megvan a szerepe, a maga helye.   Egyik sem haszontalan vagy káros, minden kiegyenlítődik és itt jelenik meg a történetben a homo sapiens, a gondolkodó ember.   Egy csodálatos négymilliárd éves örökség előnyeit élvezi, amelyet a Föld hagyott rá.    Még csak kétszázezer éves, de már megváltoztatta a világ arculatát.   Sebezhetősége ellenére minden élőhelyet elfoglalt és akkora területeket hódított meg, mint azelőtt még egyetlen más faj sem.   18O ezer nomád év után, az enyhébb éghajlatnak köszönhetően az ember letelepedett.   Többé nem kellett vadászniuk a túléléshez, vízben gazdag környezetet választottak, ahol bőven találtak halat, vadakat és növényeket.    Ott ahol egységet alkot a szárazföld, a víz és az élet.    Az emberi lelemény egyik új alkotása a kenu volt.    Ez a találmány új távlatokat nyitott, az ember útrakelt a vízen.   Az emberiség nagy része a kontinensek partvonala mentén, folyók vagy tavak környékén él.   Az első városok tizenkétezer évvel ezelőtt épültek.   Fontos mérföldkő volt ez, az emberiség történetében.    A városokban az emberek könnyebben megvédhették magukat, társas életet éltek, megosztották egymással a tudásukat és kézműves termékeiket, egyesítették a hasonló és különböző vonásaikat, egyszóval civilizálódtak.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

  Ám energiát csak a testi erejükből és a természetből nyerhettek.   Évezredekig ez volt a helyzet.   Négyből egy, azaz több mint másfél milliárd ember számára ez még ma is így van.   Ez a szám magasabb mint a fejlett országok lakossága összesen.    Csak annyit venni el a földtől amennyit feltétlenül szükséges.    Az emberiség és a bolygónk közötti kapcsolat hosszú ideig kiegyensúlyozott volt.    A gazdaság hosszú ideig természetes és igazságos szövettségnek tűnt.

 

 

 

 

 

 

 

Ám a várható rövid élettartam és a kemény munka nagy árat követelt.   A természet kiszámíthatatlansága rányomja bélyegét a mindennapokra.    A tanulás ritka kiváltság, a gyerek a család egyetlen tőkéje amikor minden dolgos kézre szükség van a létfenntartáshoz.    A Föld élelmet és ruházatot biztosít az emberiségnek, ellátja napi szükségleteit.    Minden a földtől származik.    A városok megváltoztatják az emberek természetét és sorsát.   A füldművesből kézműves, kereskedő vagy kufár lesz.   Amit a Föld ad a földművesnek, azt a városlakó megveszi, eladja vagy elcseréli.  

 

 

 

images.jpg

 

 

  Áruk cserélnek gazdát és velük együtt eszmék is.    Az emberiség zsenialitása abban rejlik, hogy mindig is tudatában volt gyengeségének.   Az ember próbálta kiterjeszteni birodalmának határait, de tisztában volt korlátaival.   A fizikai erőt, amit a természet nem adott meg az embernek, az állatokban találta meg, amelyeket háziasított, hogy szolgálják őt.   De hogy lehetne üres gyomorral meghódítani a világot?   A földművelés találmánya megváltoztatta a táplálék után keresgélő emberiség jövőjét.   A földművelés végleges változást hozott történelmünkben.    A földművelés volt az első nagy forradalmunk.   Alig tízezer évvel ezelőtti megjelenése megváltoztatta a természethez való viszonyunkat.   Véget vetett a vadászat és a gyűjtögetés bizonytalanságának.    Először keletkezett felesleg és így születtek meg az első városok és a civilizáció.   Az emberek a földműveléshez felhasználták az állatok és növények energiáját és végre hasznot húztak belőlük.   Az élelem utáni kutatás több ezer éves emléke elhalványult.    Megtanulták a különbözö talaj és időjárási viszonyoknak megfelelő gabonákat termeszteni.   Növelték a hozamot és megsokszorozták a fajták számát.    Mint minden más fajnak a földön, az embernek is saját maga és családja táplálása az elsődleges gondja.    Amikor a talaj kevésbé bőkezű és a víz is kevés, az ember rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy munkájának azon a néhány hold sivár területen is eredménye szülessen.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Az emberek a Föld által megkövetelt türelemmel és elhivatottsággal formálták a tájat egy újra és újra előadott áldozati rituálé keretében.   A földművelés máig a legelterjedtebb foglalkozás a világon.   Az emberiség fele földet művel, több mint háromnegyedük pedig még mindig kézzel.   A földművelés olyan, mint egy nemzedékről nemzedékre, izzadtsággal, munkával, fáradtsággal átörökített hagyomány, mert az emberiség számára ez a túlélés feltétele.    Az emberiség sokáig az izomerőre hagyatkozott, de végül megtalálta a módját, hogy kiaknázza a Föld mélyébe temetett energiaforrásokat.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

 

Ezek az energiák is növényekből származnak, bezárt napfényből.   Tiszta energia sűrűsödött itt össze, a nap energiája.   Többmillió év alatt képződött, többmillió növényből százmillió évvel ezelőtt.   Kőszén, földgáz és mindenekelőtt kőolaj.   Ez a napfény tartalék segített az embereknek megszabadulni a kemény munkától a földeken.   Az olajjal eljött a kor amikor az ember kiszabadítja magát az idő fogságából.   Az olajjal egyesek példátlan kényelemre tettek szert.    Ötven év, egyetlen emberöltő alatt radikálisabb változások zajlottak le a földön, mint az emberiség összes előző generációjának élete során.    Minden felgyorsult.   Az elmúlt hatvan évben a világ népessége megduplázódott és több mint kétmilliárd ember költözött a városokba.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

  Minden felgyorsult.   A Kínai Sen-zsen ahol többszáz felhőkarcoló áll és többmillió ember lakik, alig negyven évvel ezelőtt még csak egy kis halászfalu volt.    Sanghaj-ban az elmúlt húsz évben háromezer toronyház és felhőkarcoló épült, több százat építenek jelenleg is.   Ma a világ hétmilliárdos népességének több mint a fele városokban él.   New York a világ első megapolisza jelképe annak, miként lehet kiaknázni az energiát amit a Föld az emberi találékonyság rendelkezésére bocsájt.    Többmillió bevándorló munkaereje a szén energiája az olaj féktelen ereje.   Az elektromosság a liftek feltalálásához vezetett amely lehetővé tette a felhőkarcolók megépítését.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

   New York a 16. legnagyobb gazdasági egység a világon.   Elsőként Amerika fedezte fel, aknázta ki és húzott hasznot a fekete arany fantasztikus, forradalmi erejéből.   Segítségével a földművesek országává vált. Az ember helyébe gépek léptek.   Egy liter olaj energiája annyi munkavégzésre képes, mint száz ember keze, 24 óra alatt.   Világszerte mindenhol a földművelőknek mindössze 3 %-a használ traktort, de ők tartják el a világot.    Az Egyesült Államokban csak hárommillió földműves maradt, akik viszont kétmilliárd embernek elegendő gabonát termelnek.    Ám a megtermelt gabona nagy részét nem az emberek élelmezésére szánják.   Ahogy minden ipari országban, az Egyesült Államokban is állati takarmánnyá vagy bioüzemanyaggá alakítják.   Az elraktározott napfény energiája elkergette a szárazság szellemét, mely a gazdálkodókat kísértette.    Egyetlen forrás sem menekülhet a mezőgazdaság szükségletei elől, amely az emberiség vízfelhasználásának 7o% -ért felelős.

 

 

 

 

 

 

 

A természetben minden, mindennel összefügg.    A megművelt földterületek kiterjesztése és a monokultúrális gazdálkodás teret nyitott az élősködők fejlődése előtt is.   A petrokémiai forradalom másik ajándéka, a növényvédő szerek kiírtották őket a rossz termés és az éhinség távoli emlékké lettek.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

   A legnagyobb fejtörést most már az okozta, hogy mihez kezdjünk a modern mezőgazdaság által termelt felesleggel.   De a mérgező növényvédő szerek elterjedtek a levegőbe, bekerültek a talajba, a növényekbe az állatokba, a folyókba, az óceánokba, minden sejtmagba behatoltak, amely a minden élőlényben megtalálható őssejthez hasonló.   Vajon károsak az emberekre, akiket megszabadítottak az éhinségtől.    Egyes gazdálkodók védőruháikban nyilván tudják a választ.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

  Az új földművelés véget vetett a talajtól és az évszakoktól való függésnek.   A műtrágyák példátlan eredményeket produkáltak az addig terméketlennek hitt földterületeken.   A talajhoz és az éghajlathoz alkalmazkodott terményeket, a legtermékenyebb és legkönnyebben szállítható fajták váltották fel.    Így az elmúlt száz évben az évezredek alatt nemesített gabonaváltozatok háromnegyede tűnt el.   Ameddig a szem ellát alul műtrágya, felül műanyag.   A spanyolországi Almeria, európa veteményeskertje.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Az egyforma méretű zöldségek városa várja minden nap a többszáz teherautót amelyek elszállítják a terményeket az ország szupermarketjeibe.   Minél jobban fejlődik egy ország annál több húst fogyaszt a lakossága.    Hogyan lehetne kielégíteni a növekvő igényt anélkül, hogy koncentrációs táborokra emlékeztető marhafarmokat hoznánk létre.   Minden felgyorsult.   Gyorsul a legelőt soha nem látott állatállomány életciklusa is, megszokottá vált hogy gyorsabban termeljük a húst, mint maga az állat.   Ezekben a hatalmas ételgyárakban ahol többmillió marha toporog, egy szál fű sem nől.    Kamionok hada hozza tonnaszám az ország minden területéről a takarmányt, a szójalisztet és a fehérjében gazdag granulátumokat, amiből tonnaszám készül a hús.    Az eredmény az, hogy száz liter vízre van szükség egy kilogramm burgonya előállításához, 4ooo liter víz kell 1 kg rízshez és 13 ezer liter egy kiló marhahúshoz és akkor a feldolgozás és elszállítás során felhasznált olajról még nem is beszéltünk.

 

 

 

 

 

 

 

Mezőgazdaságunkat az olaj tartja mozgásban, kétszer annyi embernek biztosít táplálékot a földön, de a változatosságot felváltotta az egységesítés.    Sokunknak ez olyan kényelmet hozott, amiről csak álmodhattunk, de az életünk ettől kezdve teljes mértékben az olajtól függ.   Már így mérjük az időt.   Világunk órája már azoknak a fáradhatatlan gépeknek a ritmusára jár, amelyek felszínre hozzák az elraktározott napfényt.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

A legapróbb probléma is zavart okoz, az egész bolygó reményeink és illúzióink metronomjait figyeli.   Tudjuk hogy közeleg az olcsó olaj vége, de nem akarjuk elhinni.    Sokunk számára az amerikai álom egy legendás népben testesül meg, ez Los Angeles.   Ebben a majdnem száz kilométer hosszan elnyúló városban, az autók száma szinte megeggyezik a lakosság számával.    Itt az energia minden este csodálatos műsort mutat be.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

A nappalok, mindössze az éjszakák halvány tükörképének tűnnek, mert éjjel a város olyan akár a csillagos ég.   A távolságokat már nem mérföldekben mérjük, hanem percekben.    Az autók alakítják az új külváros képét, ahol minden egy vár.    Biztonságos távolságra a fúlasztó belvárostól, ahol rendezett házsorok keretezik a zsákutcákat.   A néhány szerencsés ország jelentette példa univerzális álom lett, amelyet televíziók hírdetnek világszerte.   Még pekingben is lesöpörték a térképről a pagodákat, a klónozott, másolt és sokszorosított egyenházak.   Az autó lett a kényelem és a haladás szimbóluma.    Ha minden társadalom ezt a modellt követné, bolygónkon nem kilencszázmillió jármű közlekedne mint ma, hanem ötmilliárd.    Minden felgyorsult.   Ahogy a világ fejlődik, egyre nagyobb az igény az energiára.   Mindenféle gépek ássák, szívják és tépik ki a Föld mélyéből a teremtés óta ott nyugvó kincseket, az ásványokat.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Az elkövetkező húsz évben több ércet termelünk ki a földből, mint az emberiség egész eddigi történelme során.   Mivel ez a hatalommal bírók privillégiuma, az ásványkincsek 8o %-át a lakosság 2o%-a használja fel.   Századunk végére a mértéktelen bányászatnak köszönhetően a bolygó közel teljes tartaléka ki fog merülni.   A hajógyárak ontják magukból a szállító hajókat, hogy kielégítsék a globalizált ipari termelés igényeit.    A legtöbb fogyasztói termék, több ezer kilométert utazik az előállító országtól a fogyasztó országig. 195O óta a nemzetközi kereskedelem, meg húszszorozódott.

 

 

 

 

A kereskedelem 9o%-a a tengeren zajlik.   Évente 5oo millió konténert szállítanak a világ fogyasztásának olyan nagy központjai felé, mint Dubai. 

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Dubai a világ egyik legnagyobb építkezése, egy ország ahol a lehetetlen is lehetséges például az, hogy mesterséges szigeteket hoznak létre a tengeren. 

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Az olajnak köszönhetően Dubai-nak harminc éve van eladható energiája.   Ez az energia a világ egyik leggazdagabb országává tette.   Az olaj már fogytán, de a vagyon megmarad.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Így Dubai képes több millió tonna nyersanyagot importálni, s munkásokat hozni a világ minden tájáról.   Felhőkarcoló erdőket emelni,

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

amelyek minden egyes tagja magasabb mint az előző, vagy akár sípályát építeni a sivatag közepén.   Dubaiban nincs termőföld, de tudnak élelmet importálni.    Dubaiban nincs víz, de megtehetik, hogy rengeteg energiát fektessenek a tengervíz sótalanításába és a világ legmagasabb felhőkarcolóinak megépítésébe.   Dubaiban mindig süt a nap, de nincsenek napelemeik.    Ez az a város, ahol a több többet ér ahol a legvadabb álmok is valóra válnak.    Dubai a nyugati modell betetőzése nyolcszáz méteres, a totális modernitásnak emelt totemével amivel minden ideérkezőt elkápráztat.   Túlzás?   Meglehet...

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Úgy tűnik Dubai kiválasztotta a helyét a világban.    Dubai jelzőfény a világ vagyona számára és ebből mégnagyobb profitot remél, mint az olajból.   Semmi sem szakadt el jobban a természettől mint Dubai, bár semmi nem függ annyira a természettől mint Dubai.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  A város mindössze a gazdag országok példáját követte.   Még nem értettük meg, hogy azt éljük fel amit a természet adott.

 

 

 

 

Mit tudunk a tengerek világáról, amelynek csak a felületét látjuk és amelyek bolygónk felületének háromnegyedét borítják.   Az óceánok mélye örök titok.    Több ezer olyan faj élhet ott amelyeknek létezése titok számunkra.    Miközben a világ népessége megkétszereződött, a halászatban ötszörösére nőtt az éves fogás mennyisége, 18 millió tonnáról, százmillió tonnára.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Több ezer ipari halászhajó üríti folyamatosan az óceánokat.   A halászterületek háromnegyedének készletei már kimerültek, megcsappantak, vagy vészesen fogyatkoznak.

 

 

 

 

A legtöbb nagyhal kipusztult a halászat miatt, mivel nincs idejük szaporodni.   Tönkretesszük az élet körforgását amit kaptunk.   Az óceánok tragédiája az, hogy nem látjuk mi zajlik a felszín alatt, de a partokon jól láthatjuk annak nyomait, hogy a készletek kimerülőben vannak.    Első jel, a viziemlősök kolóniái egyre kissebbek.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  A partvidék elvárosiasodása és a környezetszennyezés mellett most új veszéllyel kell szembenézniük, az éhinséggel.    Az ipari halászattal folytatott egyenlőtlen harcban nem találnak elegendő halat ahoz, hogy kölykeiket etessék.   Második jel.    A vizimadaraknak egyre messzebbre kell repülniük, hogy élelmet találjanak.   Ezzel a tempóval számolva 2o5o-re nem lesz hal a tengerekben.   Dakarban sok évig virágzott a hagyományos hálós halászat, de mára megcsappant a halkészlet.   Ötből egy ember legfőbb élelme a hal.   El tudjuk képzelni az elképzelhetetlent, az elárvult csónakokat, halak nélküli tengereket? 

 

 

 

Elfelejtettük, hogy a forrásaink végesek.   Ötszázmillió ember él a világ sivatagjaiban.    Többen mint Európa teljes lakossága.   Tisztában vannak a víz értékével, tudják hogyan kell beosztani.    A fosszílis víz táplálta kutaktól függenek.    Olyan víztől amely akkor gyűlt össze, amikor még esett errefelé, 25 ezer évvel ezelőtt.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  A fosszílis víz azt is lehetővé teszi, hogy gabonát termesszenek a sivatagban amely elegendő élelmet biztosít a helyi lakosságnak.    A szántóföldek körkörös alakja az öntözőcsöveknek köszönhető, amelyek a középpontban futnak össze.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

   A módszer ára azonban súlyos.    A fosszílis víz, nem megújuló forrás.    Szaudarábiában szertefoszlott a nagyüzemi mezőgazdaság reménye.    Az öntözőberendezés a mai napig ott van, a technika is amivel a vizet szivattyúzhatnák, de a fosszílis vízkészlet komolyan megcsappant.    Izraelben termőfölddé alakították a sivatagot, bár a melegházakat cseppenként öntözik, a vízfogyasztás az exporttal arányosan nől.   Az egykor hatalmas Jordán folyó, mára csak egy erecske.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Vize a világ szupermarketjeibe folyt zöldséges és gyümölcsös ládákba.   A Jordán folyó sorsa nem egyedi.   Világszerte tíz nagy folyóból eggy, az év több hónapjában nem jut el a tengerig.   A Holt tenger nevét a hihetetlenül magas sótartalmának köszönheti, amely lehetetlenné teszi benne az életet.    A Jordán folyó vize nélkül a Holt tenger vize évente több mint egy métert csökken, sótartalma növekszik.    A hőség okozta párolgás miatt a sóból, finom kis szigetek, sókirakódások képződnek.   Gyönyörűek, de terméketlenek.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

 

Az Indiai Radzsasztán keletkezését, egy gát és csatornarendszer tette lehetővé ami egy mesterséges tavat hozott létre.   Olyan értékes volt tervezői számára a víz, hogy egy palotát szenteltek neki. India azzal néz szembe, hogy a jövő évszázadban ők szenvednek majd a legtöbbet a vízhiánytól.    A tömeges öntözés ellátta élelemmel a növekvő népességet és az elmúlt ötven évben, 21 millió kutat ástak.    Az éhinség felett aratott győzelemnek van azonban egy árnyoldala.   Az ország sok részén a fúrónak egyre mélyebbre kell hatolnia, hogy vizet találjon.   Nyugat indiában a kutak 3o %-a már kiszáradt.    A földalatti vízkészletek már kezdenek elapadni.    Hatalmas víztározók fogják fel a monszunkor lezúduló vizet, hogy újra feltöltsék a vízkészleteket.   Ezeket a környékbéli falvakban élő nők puszta kézzel ássák ki a száraz évszakban.    Több ezer kilométerrel arrébb fejenként napi 8oo- 1ooo liter vizet fogyasztanak.   Las Vegas a sivatagban épült.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Többmillióan élnek ott, többezren érkeznek minden hónapban.   Las Vegas lakosai a világ legnagyobb vízfogyasztói.   Palm Springs egy másik sivatagi város, trópusi növényzettel és zöldellő golfpályákkal.    Vajon meddig virágozhat még ez a délibáb.    A Föld nem tud lépést tartani velünk.    A Colorado folyó amely ezekbe a városokba szállítja a vizet, egyike azoknak a folyóknak amelyek már nem jutnak el a tengerig.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Ami pedig még riasztóbb, vízhozama már a forrásnál is gyengébb.    A területén lévő vízgyűjtő tavak vízszintje rohamosan csökken.   A Powell tónak 17 évébe telt, hogy elérje a legmagasabb vízállását.   Vízszintje mostanra a felére csökkent. 2o25-re a vízhiány majdnem kétmilliárd embert fog érinteni, de bolygónk kifosztatlan részein még bőven van víz, a mocsarakban.

 

 

 

 

Ezek a mocsarak létfontosságúak a földi élethez a felszin 6%-át teszik ki.   A mocsarak szivacsként szabályozzák a víz mennyiségét.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Csapadékos évszakban felszívják majd a száraz évszakban kiengedik.   A víz lezúdul a hegyekből, magával viszi a magvakat amiket a különböző vidékekről gyűjt össze útja során.   Ez a folyamat kivételes tájakat hoz létre, ahol a különböző fajok páratlanul széles tárháza található.    Békés vizük alatt valóságos gyár működik ahol ez a meghitten összekapcsolódó gazdagság türelmesen szűri a vizet és emészti a szennyezőanyagokat.

 

 

 

 

Ezek az ingoványos területek feltétlenül szükségesek a víz megújulásához és megtisztulásához.    Ezeket a mocsarakat mindig emberi letelepedésre alkalmatlan, egészségtelen vidéknek tartották.    Versenyfutásunkban, hogy minél nagyobb földterületet foglaljunk el a mocsarakat is kisajátítottuk az állataink számára legelőnek, mezőgazdasági vagy építési területnek.   A múlt században a világ mocsarainak felét lecsapoltuk.   Nem ismerjük sem gazdag világukat, sem a szerepüket.    Minden élő dolog összefügg a víz, a levegő, a talaj, a fák.    A világ csodája itt van a szemünk előtt.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  A fák harmat formájában lehellik ki a talajvizet a légkörbe, sátort vonnak a talaj fölé, így csökkentik a nagy esőzések hatását és védik a talajt az eróziótól.   Az erdők biztosítják az élethez szükséges páratartalmat.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Ők az eső édesanyja és édesapja.    Az erdők szenet raktároznak, többet mint a Föld teljes légköre, az erdők az éghajlati egyensúly sarokkövei, amelyektől mindannyiunk élete függ.    A fák bolygónk biodiverzitása, a teljes élővilág háromnegyedének adnak otthont.   Minden évben új fajokat fedezünk fel, melyek létezéséről korábban fogalmunk sem volt.   Rovarok, madarak, emlősök.   Ezek az erdők adják gyógyszereinket, az ezekben a növényekben rejlő anyagokat felismeri a testünk, a sejtjeink egy nyelvet beszélnek, egy család vagyunk.    A mangrovék olyan erdők, melyek belelépnek a vízbe.   Mint a korallzátonyok, ők is az óceán bölcsődéi. 

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Gyökereik egymásba fonódnak és menedéket nyújtanak a halaknak és puhatestűeknek, akik ide jönnek szaporodni.   A mangrove erdők megvédik a partvidéket, a hurrikánoktól, a szökőáraktól és a víz okozta eróziótól.   Egész népek függenek tőlük és mégis, a XX. század során mennyiségük a felére csökkent.   A katasztrófa egyik oka, hogy garnélarák telepeket hoznak létre a mangróveerdők gazdag vizeiben.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Ventillátorokkal levegőztetik az antibiotikumokkal teli medencéket, hogy a garnélarákok ne fúlladjanak meg.   A mangróvefákkal nem törődnek.    Az 196o-as évek óta az erdőírtás folyamatosan gyorsul.    Évente 13 millió hektárnyi, azaz Franciaország egynegyedének megfelelő területű trópusi erdő tűnik el a lángok közt és fűrészáruként.    A világ legnagyobb esőerdejének az Amazóniai dzsungelnek területe 2o%-al csökkent.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Az erdő helyén marhafarmok és szójabab ültetvények jelennek meg.    A szója 95%-át európában és ázsiában használják fel, takarmányozásra.   Felborítjuk a természet egyensúlyát, a vágóhídjaink érdekében.

 

 

 

 

 

Égés közben az erdők és a talajok, nagymennyiségű szenet bocsájtanak ki ez a mennyiség teszi ki a füldön kibocsájtott üvegház hatást okozó gázok 2o%-át.   Az erdőírtás a globális fölmelegedés egyik fő okozója.    Fajok ezrei tűnnek el örökre, velük pedig a hosszú evolúció egy láncszeme kiesik.    Az élő anyag intelligenciája, melyet ők képviseltek, örökre elveszett.    Alig 2o évvel ezelőtt Borneot amely a világ egyik legnagyobb szigete, még sűrű őserdő borította.    Az erdőírtás jelenlegi léptékével számolva, tíz éven belül teljesen eltűnik az erdő.   Az élet összeköti a vizet, a levegőt, a földet és a napot.  

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Borneon ez a kötelék megszakadt, pedig ez volt a Föld egyik legnagyobb biodiverzitási tartaléka.    Ezt a katasztrófát az a döntés idézte elő, hogy Borneon pálmaolajat termeljenek, ami az egyik legtöbbet fogyasztott olaj a világon.    A pálmaolaj nem csak az élelem iránti növekvő igényt fedezi, de készülnek belőle kozmetikumok, mosószerek és egyre nagyobb arányban alternatív üzemanyag is.   A változatos erdőt egyetlen faj váltotta fel, az olajpálma.    Termesztése egyszerű, eredményes és gyors.   A helyieknek munkát biztosít, itt a mezőgazdaságra alapul az ipar.   Az erdőírtás másik jellemző példája az eukaliptusz termesztés.

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  Az eukaliptuszt papírpép előállítására használják.   Az ültetvények egyre nőnek, mivel a papír iránti igény az elmúlt ötven évben az ötszörösére nőtt.   Szójabab, pálmaolaj, eukaliptuszfák.    Az erdőírtásokkal elpusztítjuk a nélkülözhetetlent, hogy felesleget termeljünk, de máshol az erdőírtás az utolsó lehetőség az életbenmaradásra.    Haitin a világ egyik legszegényebb országában, a faszén a lakosság egyik fő fogyasztási cikke.

 

 

 

images.jpg

 

 

   Több mint kétmilliárd ember, a világ lakosságának egyharmada a faszéntől függ.    Haiti ami egykor a Karib tenger gyöngye volt, már nem tudja külföldi segítség nélkül eltartani a lakosait.    Haiti hegyein már csak az erdők 2%-a maradt meg.  

 

 

 

images.jpg

 

 

  A lecsupaszított hegyeken a talaj többé nem köti meg az esővizet. Növényzet és gyökerek hiányában nincs ami visszatartsa a talajt, amelyet az esővíz egészen a tengerig lemos.   Az erózió lerontja a talaj minőségét, amely egyre kevésbé alkalmas földművelésre.    Madagaszkár egyes részein soha nem látott mértékű az erózió, egész hegyoldalakat tarkítanak mély, több száz méter széles hasadékok.   A talajt szerves anyagok alkotják, vékony és sérülékeny.   Az erózió következtében ez az évezredek alatt kialakult finom humuszréteg eltűnik.    A Húsvét szigetek történetén érdemes elgondolkodnunk egy pillanatra.

 

 

 

 

Itt a világ legmagányosabb szigetén az őslakosok a Rapanuik, a végletekig kiaknázták készleteiket, míg végül semmi nem maradt.   Nem élték túl!   Ezen a szigeten áltak a világ legmagasabb pálmafái.   Eltűntek.   A Rapanuik kivágták faanyagnak, ezután szembe kellett nézniük a talaj erózióval.   Végül a Rapanuik halászni sem mehettek már, nem volt fájuk, hogy csónakot építsenek.    Pedig ők voltak a Csendes Óceáni térség egyik legnagyszerűbb civilizációja.   Újító gazdálkodók, szobrászok, kivételesen jó hajósok, de tönkretette őket a túlnépesedés és a fogyatkozó források.    Ma már tudjuk, hogy a Húsvét sziget igazi rejtélye nem az, hogyan kerültek oda a furcsa szobrok,

 

 

 

images.jpg

 

 

hanem hogy a Rapanuik miért nem reagáltak időben...   Talán a Húsvét szigeteki Rapanuik sorsát szánjuk magunknak?    Miért nem ismerjük fel történelmünk tanulságait?   Az utóbbi ötven évben a világ lakossága, több mint kétszeresére nőtt.    Az elmúlt ötven évben behatóbban változtattuk meg a szigetünket, a földet, mint kétszázezer éves történelmünk során bármikor.   Nigéria, Afrika legnagyobb olaj exportálója mégis a lakosság 7o%-a a létminimum alatt él.    A vagyon megvan, de az ország lakossága nem fér hozzá.    Ugyanez igaz az egész világra is, a világ szegényeinek fele, forrásokban gazdag országokban él.   A fejlődés nem váltotta be az igéreteit, a gazdagokat és a szegényeket elválasztó szakadék, ötven év alatt szélesebb lett mint valaha.    Ma a világ javainak több mint fele a világ leggazdagabbjai  2%-ának a kezében van.   Fenntarthatók ilyen egyenlőtlenségek?   Ezek okozzák a populáció olyan mértékű mozgását, amit még fel sem fogunk.   Lagos városának lakossága 196o-ban, hétszázezer fő volt.

 

 

 

images.jpg

 

Ez 2o25-re tizenhatmillióra nől.    Lagos a világ egyik leggyorsabban növekvő megapolisa.

 

 

 

images.jpg

 

 

  Az újonnan érkezők többsége gazdálkodó akik gazdasági vagy demográfiai okból, vagy a fogyatkozó források miatt kényszerült elhagyni a földjét.    Ez egy teljesen új típusú városi fejlődés, melynek hajtóereje a túlélés, nem a jólét utáni vágy.    Minden héten több mint egymillió fővel nő, a világ városainak lakossága.    Hatból egy ember veszélyes, egészségtelen, túlnépesedett környezetben él.   Olyan mindennapi szükségletekről kell lemondaniuk, mint az ivóvíz, a csatornázás, vagy az elektromos áram.   Újra terjed az éhinség.   Majdnem egymilliárd embert érint.    A legszegényebbek világszerte a semmiből próbálnak megélni, míg mi tovább ásunk olyan források után, amelyek nélkül már nem tudunk létezni.

 

 

 

 

Egyre messzebbre és messzebbre megyünk, eddig megrontatlan területekbe és régiókba, melyeket egyre nehezebb kiaknázni.   Nem változtatunk a módszeren.    Lehet hogy elfogy az olaj?    Még mindig vonhatunk ki olajat a Canadai kátrányhomokból.    A világ legnagyobb kamionjai több tonna homokot szállítanak.    A homok hevítéséhez és a bitumen kiválasztásához, többmillió liter víz szükséges.   Hatalmas mennyiségű energiára van szükség és katasztrófális mértékű szennyezéssel jár.    A legfontosabb, úgytűnik, hogy az utolsó cseppig kiássuk a napfénytartalékunkat.   Tartályhajóink egyre nagyobbak és nagyobbak, energiaszükségletünk egyre nől, mi pedig megpróbáljuk kiszolgálni a növekedést mint egy feneketlen kemencét, ami egyre több és több fűtőanyagot kíván.   Minden a szénről szól.   Pár évtizeden belül a szendioxid amitől a légkör kemence forró volt és amit a természet többmillió év alatt megkötött, újra kikerül a légkörbe és a légkör felmelegszik.   A közlekedés, az ipar, az erdőírtások, a mezőgazdaság, minden tevékenységünk hatalmas mennyiségű széndioxid kibocsájtással jár.   Tudtunkon kívül, molekuláról molekulára megbontottuk a Föld éghajlati egyensúlyát.   Mindenki a sarkvidéket figyeli, ahol a globális felmelegedés jelei a leglátványosabbak.    Gyorsan történik, nagyon gyorsan.   Az Észak-Nyugati átjáró amely összeköti Amerikát és ázsiát, az északi sarkvidéken keresztül megnyílt.   Az északi jégsapka olvad.   A globális felmelegedés hatására a jégsapka vastagsága, negyven év alatt 4o%-al csökkent.   Felülete minden nyáron kissebb lesz.   2O3o-ra teljesen eltűnhet.   Egyes becslések szerint, már 2o15-re.   Nemsokára ezek a vizek, több nyári hónapon át jégmentesek lesznek.    A napsugarak, amiket eddig visszavert a jégréteg, most behatolnak a sötét vízbe és felmelegítik.    A felmelegedés folyamata felgyorsul.   Ez a jég őrzi bolygónk emlékeit.   A széndioxid koncentrációja több százezer éve nem volt ilyen magas.   Az emberiség sosem élt ehez hasonló atmoszférában.    Forrásaink teljes kiaknázása minden fa életét fenyegeti. A klímaváltozással, egyre közelibb-e veszély.    2O5o-re a földön élő fajok negyedét kipusztulás fenyegeti.   Ezeken a sarki területeken, már megbomlott a természet egyensúlya.

 

 

 

 

 

 

Grönland partjai mentén egyre több a jéghegy.    Az északi sarki jégsapka harminc év alatt, harminc százalékkal csökkent.    De ahogy grönlandon egyre melegebb lesz, egy teljes kontinensnyi édesvíz ömlik az óceánok sós vizébe.   Grönland jégtakarója, bolygónk teljes édesvízkészletének 2o%-át zárja magába.   Ha felolvad, a tengerszint majdnem hét méterrel emelkedik meg.   (Nem a jéghegyek olvadása veszélyes, hiszen az a vízben van, tehát elolvadása esetén úgy viselkedik mint a pohár vízben olvadó jégkockák.   A víz szintjét nem emeli meg.   A problémát a gleccserek olvadása és a szárazföldeken levő jégtakarók olvadása jelenti).    Grönlandon nincs ipar, az itteni jégtakaró a Föld más pontjain kibocsájtott üvegházhatású gázok miatt olvad.   Ökoszisztémánk nem ismer országhatárokat, éljünk bárhol, tetteinkkel az egész földre hatással vagyunk.   A bolygó atmoszférája egy láthatatlan egész.    Közös érték amelyen osztozunk.   Grönland felszinén tavak jelentek meg, a jégtakaró olyan sebességgel kezdett el olvadni, amit tíz évvel ezelőtt a legborulátóbb tudosok sem gondoltak.    Egyre több és több gleccser táplálta folyó olvad össze és tör utat magának a felszinen.   Úgy hitték, hogy a víz majd megfagy a jég mélyében, de éppen ellenkezőleg.   Tovább folyik a jég alatt magával sodorva a jégtakarót egészen a tengerig, ahol jéghegyekre szakad.   Ahogy Grönland édesvízű jégtakarója fokozatosan az óceánba szivárog, az alacsonyan fekvő partmenti területek, világszerte veszélybe kerülnek.    A tengerek szintje emelkedik, a víz melegedése következtében a hőtágulása csak a XX. században húsz centiméteres vízszint emelkedést okozott. Minden bizonytalanná válik.   A korallzátonyok például a legkissebb vízhőmérséklet változásra is nagyon érzékenyek.   Mára harminc százalékuk eltűnt, pedig nélkülözhetetlen részei a táplálékláncnak.    A légkörben a főbb széláramlatok iránytváltoztatnak, megváltoznak az esőciklusok, az éghajlati viszonyok területeloszlása módosult.   Ezt legkorábban az olyan alacsonyan fekvő szigetek lakosai érzik meg, mint a Maldív szigetek.   Egyre jobban aggódnak és olyanok is akadnak akik már új, lakhatóbb vidéket keresnek.    Mit fognak tenni az olyan nagy városok mint Tokyo, a világ legnépesebb városa, ha a tengerszint egyre gyorsabban emelkedik...   A tudósok előrejelzései évről évre egyre riasztóbbak.   A világ lakosságának 7o százaléka part menti síkságokon él.    A világ 15 nagyvárosából 11 tenger vagy folyó partján fekszik.

 

 

 

 

Ha a tengerszint megemelkedik a só behatol a talajvízbe, megfosztva a lakosságot az ívóvíztől.   A migráció jelensége elkerülhetetlen, már csak a mértékét nem tudjuk biztosan.   Afrikában a Kilimandzsaro hegy mára felismerhetetlenné vált, gleccsereinek 8o százaléka eltűnt, nyáron már nem folynak a folyói.    Az ott élő népek életére nagy mértékben kihat a vízhiány. Még a világ legmagasabb csúcsain, a Himalája szívében is egyre fogyatkozik az örök hótakaró és a gleccserek.    Pedig ezek a gleccserek létfontosságú szerepet töltenek be a víz körforgásában.    Jég formájukban megtartják a monszunkor lezúduló vizet és nyáron olvadáskor kiengedik.    A Himalája gleccserei táplálnak minden nagy ázsiai folyót, az Indust, a Gangeszt, a Mekongot, a Jang ce-t.   Kétmilliárd ember ivó és öntözővize függ tőlük, akár csak Bangladesben.    Bangladest közvetlenül érintik a himalájában és a tengereken történő változások.    Ez a világ egyik legnagyobb népsűrűségű és legszegényebb országa.   A globális felmelegedés már érezteti hatását.    Az egyre drámaibb áradások és hurrikánok miatt, földterületének egyharmada eltűnhet.   Ha az embereket ilyen pusztító jelenségek fenyegetik, előbb utóbb elköltöznek.    A gazdag országok sem menekülnek, világszerte aszályok pusztítanak.   Ausztráliában, a megművelt földterületek felét érinti a jelenség.   Folyamatosan veszélyeztetjük az éghajlati egyensúlyt, ami tizenkétezer éven át lehetővé tette, hogy fejlődjünk.   Egyre többször pusztítanak erdőtüzek nagyvárosok közelében, miközben a globális felmelegedést is súlyosbítják, hiszen az égő fa, széndioxidot bocsájt ki.   Súlyos zavarok támadtak az éghajlatot szabályozó rendszerben, illetve a működéséért felelős alapelemekben.   A klímaváltozás órája ketyeg ezeken a lenyügöző tájakon.   Szibáriában és még sok helyen a földön olyan hideg van, hogy a talaj állandóan fagyott.   Ezt nevezik thermafroszt-nak.   A felszin alatt egy klimatikus időzített bomba ketyeg, a metán.   Egy a széndioxidnál húszszor erősebb, üvegházhatású gáz.   Ha a thermafroszt felolvad, a kiszabaduló metán megállíthatatlanul felgyorsítaná az üvegházhatást, ennek következményeit pedig még megjósolni sem tudjuk.    Szó szerint ismeretlen területen járnánk.

 

 

 

 

 

 

 

Az emberiségnek alig tíz éve van arra, hogy visszafordítsa ezt a folyamatot, hogy ne lépje át azt a határt ahonnan olyan lesz az élet a földön, amilyennek még sohasem ismertük.    Olyan jelenségeket hoztunk létre, amelyeket nem tudunk irányítani.    A víz, a levegő és az élőlények a kezdetektől fogva kapcsolatban állnak egymással, de az utóbbi időben megbontottuk ezt a kapcsolatot.   Nézzünk szembe a tényekkel, kénytelenek vagyunk elhinni amit tudunk.    Mindaz amit most látunk csak az ember viselkedésének tükörképe.   Saját képünkre alakítottuk a földet, nagyon kevés időnk maradt változtatni.    Hogyan viselhetné ez a század kilencmilliárd ember terhét, ha nem vállaljuk a felelősséget azért amit tettünk.

 

 

 

A világ népességének 2o%-a használja fel a források 8o%-át.

A világon 12 szer annyit költenek fegyverekre, mint a fejlődő országoknak nyújtott segélyre.

Naponta 5.ooo ember hal meg a szennyezett ivóvíz következtében.

Egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez.

Majdnem egymilliárd ember éhezik.

A világon előállított gabona több mint felét takarmányozásra,

vagy bioüzemanyag előállítására használják.

A megművelhető földterület több mint 4o százalékát hosszú távú károsodás érte.

Évente 13 milliárd hektár erdő tűnik el.

Négyből egy emlőst, nyolcból egy madarat és háromból egy kétéltűt kipusztulás fenyeget.

A fajok a természetesnél ezerszer gyorsabban pusztulnak.

Ha ilyen iramban folytatjuk a halászatot, az óceánokból eltűnnek a halak.

Az elmúlt 15 évben mérték a legmagasabb hőmérsékleteket.

A jégsapka 4o%-al vékonyabb, mint 4o éve.

2o5o-re legalább 2oo millió ember kényszerül majd elhagyni hazáját a klímaváltozás miatt.

 

 

 

 

 

 

Tetteinknek hatalmas ára van.    Mások fizetik meg, akik tevékenyen nem is vettek részt benne.    Látunk nagyvárosnyi menekült táborokat a sivatagban, vajon hány nő, gyerek és férfi kerül holnap az útszélre, muszály mindig falakat emelnünk, hogy megtörjük az emberi szolidaritás láncát, hogy elválasszunk egymástól népeket és védelmezzük egyesek boldogságát mások nyomorúságától?    Egyetlen ember is képes ledönteni minden falat.   Késő pesszimistának lenni.   Világszerte ötből négy gyerek iskolába jár.   Soha nem adatott meg ennyi embernek a tanulás lehetősége.   Mindenki, a legszegényebb és a leggazdagabb is tehet valamit.    Leshoto a világ egyik legszegényebb országa költ arányaiban a legtöbbet az emberek oktatására.   Katar, a világ egyik leggazdagabb országa, megnyitotta kapuit a legjobb egyetemek előtt.    A kultúra, a kutatás, oktatás és újítás kimeríthetetlen források.    A nyomor és a szenvedés dacára többmillió civil szervezet bizonyítja, hogy a népek közötti szolidaritás erősebb mint az önzőség.   Banglades-ben egy ember megálmodta az elképzelhetetlent, egy bankot ami csak a szegényeknek ad kölcsönt.    Alig harminc éve, világszerte 15o millió ember életét változtatta meg.    Az Antarktisz természeti erőforrásokban bővelkedő kontinens, amelyet egy ország sem követelhet magáénak.   Természetvédelmi terület, amit a békének és a tudománynak szenteltünk.    Egy 49 állam által aláírt szerződés értelmében, ezen a kincsen az egész emberiség osztozik.   A kormányok lépéseket tettek, hogy a világ fenségvizeinek majdnem 2%-át megóvják.   Nem sok, de kétszer annyi mint tíz évvel ezelőtt.    Az első nemzeti parkokat bő egy évszázada alapították, a kontinensek 13%-át teszik ki, olyan helyeket teremtenek ahol az emberi tevékenység szinkronban van a talaj és tájak megőrzésével.    Az ember és a természet közti harmónia kell, hogy legyen a szabály nem pedig a kivétel.   Az Amerikai Egyesült Államokban, New York-ban felismerték, hogy mit tesz értünk a természet, az erdők és tavak biztosítják a városnak az ivóvízmennyiséget.    Dél-Koreában letarolta az erdőket a háború, a Nemzeti Erdőtelepítési programnak köszönhetően az ország 65%-át mára újra erdő borítja.    A papír több mint 75 százalékát újra felhasználják.    Costa Rica választott, hogy hadiiparra költsön vagy talajmegóvásra.   Az országnak már nincs hadserege. Inkább költenek az oktatásra, az öko turizmusra és az őserdők megóvására.    Gabon a világ vezető fakitermelője.    Szelektív fakitermelést alkalmaznak, hektáronként csak egy fát szabad kivágni.   Az erdők jelentik az ország egyik legjelentősebb kincsét, de van idejük megújulni.

 

 

 

Léteznek a fenntartható erdőgazdálkodást garantáló programok, kötelezővé kellene tenni ezeket.   A vevőknek és a termelőknek az igazságosság olyan lehetőség, amit meg kell ragadni.    Ha a kereskedelem tisztességes, ha a vevő és az eladó is jól jár, mindenki boldogul és tisztességesen megél.   Hogyan lehetne igazságosság és egyenlőség azok között, akiknek a kezük az egyetlen szerszámuk és azok közt, akik gépekkel takarítják be a terményt és állami segítséget kapnak.    Legyünk felelős vásárlók, gondoljuk át mit veszünk meg.

Látjuk az emberi léptékű mezőgazdaságot.    Ellátná az egész földet, ha a hústermelés nem vonná el az emberek szájától a falatot.    Látjuk a halászokat, akik odafigyelnek arra, hogy mit fognak ki és szívükön viselik az óceán érdekeit.    Látjuk a saját energiájukat kitermelő házakat.    Ötezer ember él a világ első környezetbarát lakóparkjában, a németországi Freiburgban.    Több város is társult a projekthez.   Mombai az ezredik csatlakozó.   Újzéland, Izland, Ausztria, Svédország és több más nemzet kormánya, kiemelt fontosságú kérdésként kezeli a megújuló energiaforrások fejlesztését.   Tudjuk, hogy az általunk felhasznált energia 8o%-a fosszílis anyagokból származik, minden héten két új széntüzelésű erőmű épül egyedül Kínában, de olyat is látunk Dániában, hogy a széntüzelésű erőmű nem a légkörbe, hanem a talajba bocsájtja ki a széndioxidot.   Látni Izlandon a Föld hőenergiájával táplált geotermikus hőerőművet.    Látni a tengeren elnyúló kígyót, a hullámerőművet, amely a hullámok erejét elektromos energiává alakítja.   Látni a Dánia partjainál álló szélerőműveket, melyek az ország energiatermelésének 2o százalékát adják.   Az USA, Németország, Kína, Spanyolország fektetnek be a legtöbbet a megújuló energiaforrásokba.   Már több mint két és fél millió munkahelyet teremtettek.    Van olyan hely a földön, ahol sohasem fúj a szél?    Látni napkollektor mezőket a sivatagban, a földön minden összefügg és a Föld a naptól függ. Az eredeti energiaforrásától.   Az emberek nem tudnák a növényeket utánozva begyűjteni a Nap energiáját?   A Nap kilencven perc alatt, annyi energiát ad át a földnek, amennyit az egész emberiség 1 év alatt fogyaszt el.   Amíg a Föld létezik a Nap energiája kifogyhatatlan.   Annyit kell tennünk, hogy nem fúrjuk tovább a földet, hanem felnézünk az égre.   Annyit kell tennünk, hogy megtanuljuk felhasználni a napot.   Ezek a kísérletek csak példák, de az újfajta környezettudatosság példái egy lehetőség az emberiség számára amelynek alapja a mérsékletesség, az értelem és a megosztása annak amink van.   Ideje összefognunk nem az a lényeg, hogy mi tűnt el, hanem hogy mi maradt meg.    Földünk erdeinek fele, folyóink, tavaink, gleccsereink ezrei megvannak még.   Mindnyájunkban ott a lehetőség a megoldásra és a lehetőség a változtatásra.   Mire várunk még?

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Pánikkeltés?

(tolerancia , 2014.06.02 10:21)

Ásszalámu aleykum!

Azbeszt szennyezés főleg a panelházak lakóit érinti?
Mo-on kb. 30 ezer embert?
10-40 év a lappangási idő?
Gyakori a tudo- és gegerak megbetegedés?

Ez egy panikkeltesi kísérlet, a panel lakások kiuritesere?
Panel a nagyvárosokban épült, lakótelepi formában.
Ez lenne a megoldása a tömeges elkoltoztetesnek?

Megj.: A tudo- és gegerak megbetegedés magyarázata mar ismert a neves nemet Dr Hamer munkássága alapján ( GNM).
Hála Istennek!