Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 

 

Az egó és a lélek...

 

 

Megpróbálom értelmezhetővé tenni mi is az egó, mi a szerepe és hogyan lehet tudatosan kezelni?     Az egó megértése,  (hogy is mondjam)  kicsit extrém gondolkodást fog igényelni mindazoktól akik eddig még nem foglalkoztak vele.    Azért nehéz megérteni, mert az egó  (nyelvtanilag én)  nem azonos velem, de teljesen összeolvad az egyéniségemmel. 

 

 

images.jpg

 

 

Ez persze mindenkire érvényes nem csak rám.    Nem bántam meg, hogy külön tudom választani önmagamtól és megtanultam kezelni, mert így rengeteg rossztól megmenekülök amik csak gondot, nehézségeket okoznának az életemben, a mindennapjaimban.     Az egó a tudatos gondolkodásunk fölé nem kerekedhet, mert abból csak baj származik, ráadásul keményen harcol most is ellenem, mert az a célja hogy ne tudjam őt behatárolni, értelmezhetővé tenni.  Nem csak az én egóm harcol hanem az olvasóimé is a felismerése ellen.     A harcol a felismerése ellen, azt jelenti, hogy egy-egy pillanatra meg fogjuk érezni, de aztán újra    ,,összeolvad''    velünk.     Tudni hogy van egónk és megérezni az egót az nem ugyan azt jelenti.     Ezt nem tudom másképp elmagyarázni mert bonyolult inkább megéreztetem majd az olvasóimmal.

 

 

images.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Az egót nehéz felismerni mert ösztönös,  így amig felismerhetetlen marad nem is tudjuk kezelni az akaratosságát.     Az egó a testet a test pedig az egót szolgálja.    Az egónak minden kell ami jó a testnek, még akkor is ha ezzel épp kárt okoz a tulajdonosának vagy másoknak.    Kicsit bonyolultnak tűnhet először, de igérem esélye se lesz észrevétlennek maradnia.    Hogy megértsük az egót jó ha tisztába vagyunk azzal, hogy mi a szerepe a testnek. 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Sokan úgy gondolják a gondolataimat a testemmel tudom megvalósítani.     Ez igaz viszont az nem mindegy, hogy egy ösztönös vágyat valósítunk meg,

 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

vagy egy pillanat alatt képesek vagyunk mérlegelni azt, hogy jó döntést hozzunk az egónk lecsendesítésével.     Elnyomni se jó az egót, az a lényeg hogy ne legyünk egymás rabszolgái.      A test csak egy burok ami elválaszt a külvilágtól valami mást. 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

A testünkkel tudatosítjuk mások számára hogy létezünk, hiszen ez látható tapintható belőlünk.     A testnek semmi más szerepe nincs, minthogy fennmaradjon az emberiség, elvégezze a munkát amiért pénzt kap és nagyon nagy mértékben hozzásegít a gondolataink közléséhez.     Abban hiszünk amit látunk és arra építjük az életünket amit látunk, tapinthatunk.    A testnek hiszünk leginkább, ehez ragaszkodunk, ettől nem akarunk megválni a halálunk pillanatában,

 

 

 

images.jpg

 

 

 

mert mennyi minden jót a testünkkel tapasztaltunk meg!     Ez a sok jó azonban csak az egónkat hízlalta.     Kicsit jobban belegondolva, mennyi hibát is vétettünk amit az egónknak köszönhetünk, nem a megfontolt gondolkodásunknak.     Egy biztos, az egó iszonyatos erővel ragaszkodik a testhez.

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Egyszóval abban hiszünk amit látunk ami tapintható, amivel tapintani tudunk.     Ez még mindig csak a test, amit pedig nem látunk pont az a lényeg.     A gondolkodás az intelligencia, a személyisége egyénisége valakinek, az egó és a lélek.    Mivel mindezek láthatatlanok számunkra így nehezebb is értelmezni ezeket a tulajdonságokat.

 

 

 

Mit akar az egó?  -  Magamnak akar mindent  -  Zavarja ha másnak több van.

Ez lényegében ugyan az, de nagyon apró különbségek mégis vannak köztük.

Amikor épp magamnak akar mindent,    önző, kapzsi, hatalmas élniakarási vágya van.

Amikor épp zavarja ha másnak több van,    irigy, önsajnáló, önző, büszkeségét zavarja.

 

 

 

A jellemzők közt is nagyon apró különbségek vannak.     Azért bonyolult és nehéz felismerni mert ezek a jellemzői, tulajdonságai külön külön is működnek, akár egymással ellentmondásosan és együtt is, ami már veszélyes lehet.     Ezen kívül rengeteg más jellemzői is vannak az egónak.    Kicsit tovább olvasva átláthatóbb lesz.     Ha valakit megfosztottak a büszkeségétől, egy bizonyos helyzetben porig aláztak, akkor az illetőnek a büszkesége padlón van, erősödik az irigység, gyengül az élni akarási vágy.    Ha  a büszkeség dominál valakiben, vele erősödik az uralkodási vágy.     Ha a kapzsiság dominál, erős az élni akarási vágy.     Akinél az önzőség dominál, az önsajnálat gyenge, de épp lehet erős is benne.     Akinél az önsajnálat dominál, annál az uralkodási vágy gyenge, büszkeség gyenge, élni akarási vágy gyenge.     Ez persze csak nagyon kevés tulajdonsága az egónak és nagyon leegyszerűsítve írtam le.     Valamilyen szinten ezek a tulajdonságok kiegészítik egymást és folyamatosan változnak.    A baj akkor van, ha valakiben együtt erős a büszkeség, kapzsiság, uralkodási vágy  (ráadásul)  még az élni akarási vágy is.

 

 

images.jpg

 

 

 

Azzal ha lecsillapítom az egóm akaratát és így hozok döntéseket, tehát nem a saját érdekem lesz a legfontosabb, végeredményben ezzel is magamnak akarok jót mivel nem akarok egy elhamarkodott önző döntésem után bajt magamnak ezt is saját érdekemben teszem, viszont nem az egómat hízlalom vele.     Ezért nem azonos az egóm velem.     Ugyanakkor a döntéseimnél azt is figyelembe kell vennem, hogy engem se érjen veszteség, ezért valamilyen szinten hagynom kell az egómat érvényesülni.    Ha el tudjuk érni a mindennapjainkban, hogy az egónk egészségesen együtt tudjon dolgozni az intelligenciánkkal, abból baj nem lehet.    Pont ezt a középutat nehéz megtalálni.

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Az egó létezését nap mint nap megtapasztaljuk, igaz mások egóját.     Megmondják mit csináljunk még azt is hogyan.    Irányítanak minket, leszídnak, beszólnak, kihasználnak, megkérnek vagy utasítanak.     Ez mind mások egója, de ha másoknak van, amit könnyen meg is tapasztalunk akkor nekünk is kell hogy legyen!    Erről viszont már tudomást sem akarunk venni.    Akkor derül ki többek közt hogy van egónk, amikor valakivel először találkozunk.     Úgy derül ki hogy alaposan elnyomjuk, vagy lapít az egónk.     Ha egy állásinterjun először találkozunk leendő főnökünkkel, nem beszélve ha jó és jól fizető állásról van szó, vagy egy olyan személlyel akitől párkapcsolatot remélünk a legjobb oldalunkat mutatjuk, nem a valós énünket, ilyenkor elnyomjuk az egónkat.

 

 

 

 

 Persze első látásra ez túl komolytalannak tűnik de a lényeg az,   hogy képesek vagyunk magunkból még akár hülyét is csinálni azért hogy elnyerjünk egy állást ezzel teljesen lenyomva az egónkat.   Ha ezt akkor abban a helyzetben meg tudtuk tenni, semmivel sem nehezebb ezt a mindennapjainkban is megtenni, anélkül hogy hülyét csinálnánk magunkból.

 

 

 

images.jpg

 

 

 

 

Később, de sok esetben már abban a pillanatban is tudjuk, hogy amit magunkból mutattunk az nem a valós, természetes, mindennapi énünk, egónk.   Ráadásul, hogy még bonyolultabb legyen az egót felismerni és átlátni, ezzel a viselkedéssel is a saját egónkat szolgáltuk akit elnyomtunk vagy lapított, hiszen magunknak akarjuk mindazt a jót amit egy jó és jól fizető állás jelent vagy egy párkapcsolat.     Azért vagyunk tisztába azzal, hogy nem a valós énünket, egónkat mutattuk, mert igen is hogy ismerjük magunkat, hogy milyenek vagyunk csak ezt nem vagyunk hajlandóak az Istenért se belátni másoknak.     Azért nem mert minket is képes becsapni az egónk a rejtőzködésével, észrevétlenségével azzal hogy összeolvad velünk.    Azt hogy nem ismerjük fel az egónkat, az egónk alaposan ki is használja az akaratosságával önzőségével. 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Sok esetben akaratlanul is az egónkat szolgáljuk ami hosszútávon csak veszteséget jelent, mivel idővel kiderül majd, hogy mégsem vagyunk olyan jók abban a jó és jól fizető állásban, vagy a párkapcsolatunk rámegy arra, hogy nem a valós énünkkel ismertettük meg a partnerünket.     Érdemes átgondolni a kövekezőt.    Az egó-én viszont ez nem jó nyelvtani megfogalmazás mert ez nem teljesen igaz.    Kivel azonosítom magam könnyebben?     Az egómmal, aki hibát hibára halmoz mert csak a saját érdeke-érdekem a fontos vagy a tudatos gondolkodású intelligens személlyel aki felül tud kerekedni az egó akaratán és meggondolatlanságán?    Miért meggondolatlan?     Mert nem intelligens, nincs tisztába az akarata következményeivel, ösztönös.    Egy egy pillanatra külön tudom választani önmagamtól, de először gyorsan összeolvad újra velem.     Szedjük szét kicsit mégjobban mindazt amit magunkban érzünk.     Vagyok én, az értelmes megfontolt gondolkodásom, van az egóm aki önző és van a lelkem ami a szeretetet generálja.    Tudom nagyon össze akar olvadni az egóm velem, de jobb ha nem engedem a tudatos megfontolt gondolkodásommal.    Kicsit először ijesztő ez mert olyan, mintha két énem lenne, de ettől nem kell megijedni, ettől még senki sem lesz tudathasadásos skrizofén.

 

 

images.jpg

 

 

 

Először csak egy egy pillanatra válik külön az egónk önmagunktól a tudatos gondolkodásunk segítségével, aztán majd egyre hosszabb időre is sikerülni fog elválasztani önmagunktól, majd idővel teljesen és ekkor lesz kezelhető az egó. Ami mindezt még bonyolultabbá teszi az az, hogy nem szabad teljesen külön kezelni az egót még ha ezt már meg is tudnánk tenni, mert nélküle csak egy elveszett szerencsétlen lények lennénk aminek a miértjére még később visszatérek amikor az ösztönről fogok írni.  Természetesen nem lehet úgy leélni egy életet, hogy valaki mindenre csak bólogasson, mert elnyomja az egóját, soha ne szóljon bele mások viselkedésébe, soha ne legyen fontos az önérdeke. Aki így élné az életét arra nem azt mondanák hogy jó ember aki nem használ ki másokat, hanem hogy bolond szegény.  Félreértés ne essék, ha valaki úgy gondolja ha mindenki felé megad egy alapvető szeretetet és tiszteletet, mindenki át fog taposni rajta és igazi lúzer lesz, az téved.  Legyen az egy főnök vagy egy idegen, természetesen el fog jönni az a pillanat, amikor ezt majd megpróbálják kihasználni, viszont lehet nem-et mondani tisztelettel és szeretettel is.  Egy nem, nem csak konfliktust jelent.  Természetesen oda kell figyelni arra hogy egy bizonyos határt senki se lépjen át velünk szemben.  Viszont ha már úgymond letettünk valamit az asztalra úgy munkában mint emberi kapcsolatokban, egy általunk kimondott nem sem konfliktust fog szülni, hanem bármilyen meglepő is, tiszteletet.  Nem azt fogják rád mondani hogy lúzer vagy, hanem hogy egy nagyon határozott ember.  Így ezek után aki már ismer megtartja veled a három lépés távolságot, mert tudja jól ha ezt átlépi bármilyen rendes és megértő ember vagy, ott kő kövön nem marad.

 

 

 

 

Nagyon leegyszerűsítve:  Az egónk határozza meg a gondolataink, döntéseink túlnyomó részét, ráadásul úgy, hogy észre se vesszük.  Azért nem mert az egónk csak nekünk akar jót.  Persze hogy átsiklunk felette hiszen abból bajunk nem származhat!  Pedig dehogynem!  Azért jó ha tisztában vagyunk az egónkkal és uralkodni is tudunk rajta annak ellenére, hogy ezzel önmagunktól vonunk meg pillanatnyi jót mert ezzel megkíméljük magunkat rengeteg kellemetlen helyzettől hosszútávon. 

 

 

 

 

 

A gondolkodásunkat nagyon komoly százalékban az egónk irányítja hiszen lássuk be a gondolataink mögött többnyire az önérdek lapul.  Ráadásul fogalmunk sincs erről.  Pedig ezt leleplezni nagyon egyszerű.  Gondoljunk bele, egy napunkon vajon mennyi gondolatunk szól arról, hogy mással valami jót kéne tenni.  Mondjuk egy idegennel vagy aki nem rokonunk, vagy hogy segíts ha mással nem is csak azzal, hogy egy nézeteltérésnél ne az legyen a legfontosabb, hogy bebizonyítsd az igazad hanem hogy elfogadd a vitapartnered gondolatát érveit úgy, hogy egy szikrányi harag vagy düh se ébredjen benned?  Ennek már a gondolata is haragos reakciót válthat ki benned, mert az egódat a büszkeségedet sértené az igaz megadása a vitapartnerednek, aki nem te vagy hanem az egód akinek a saját érdeke a legfontosabb.  Érdemes ezt kipróbálni először egy apróbb nézeteltérés tisztázásánál.  Utánna rájössz, hogy nem is olyan nehéz féken tartani az egódat az intelligenciád segítségével.  Persze most kizökkenhetsz mindebből és azt gondolhatod...    Miért adnék valakinek igazat, akiről tudom nincs igaza?  ( dolgozik az egód rendesen )  Ha ez nehéznek tűnik számodra az sem baj, ne adj neki igazat önmagadban, de ne is akard ráerőltetni a te igazad.  Ez is már valami első lépésnek.

 

 

Amikor teljesen gondolatmentes állapotban vagy akár csak egy percre is, ebben a percben megérzed mennyi jó dolog van az életben.   Azáltal hogy nem gondolkodsz kiiktatod az egódat.  Ez megérzés inkább tehát nem gondolat formájában ébredsz rá.  Aztán eszedbe juthat, milyen szép is egy virág, sőt milyen jó dolog annak illatát mélyen magadba szívni.  Meglepődsz majd milyen könnyű felidézni a virágok illatát anélkül hogy egy szál is lenne a kezedbe vagy a környezetedbe.  Itt megérzed azt a felsőbb énedet ami mentes az egódtól pont azáltal, hogy olyan gondolatok nélkül telt el akár csak egy perced is ami nem arról szól, hogyan tovább az életed nehézségeiben az anyagiak megszerzésében, a boldogulásban.  Még elolvasva is most rossz újra visszacsöppenni ebbe a magunk által kreált, gondokkal teli világba.   Attól persze még létezik a gond, hogy mi magunk kreáljuk igaz?  Persze, de attól hogy létezik és tudod, nem lesz megoldás.   Nem jó itt !!!   Jobb volt ezen gondolatok és az egó nélkül, még ha csak egy percre is elengedni minden gondot.  Majd ezek után ha visszatérnek a problémás gondolatok ezekre higgadtan, nem görcsösen könnyebben találsz megoldást.  Csak ne hirtelen zúdítsd magadra újra ezeket a gondolatokat, mert akkor nagyon rossz lesz visszatérned a felső énedből ami egómentes volt.  Viszont rendelkezel egyfajta tudással, képes voltál elengedni az egódat akár csak egy percre is, ami kétségbeesetten keresgél a megoldások között.  Előbb utóbb találni is fog megoldást, de a döntése koránt sem biztos, hogy kíméletes lesz mondjuk mással szemben.   Ami a fent leírtaknál jóval nehezebb az az, hogy a döntésed újra átgondold leültetve az egódat, hogy nem hibás döntés-e?

 

 

 

Ezt a kisfilmet érdemes többször megnézni mert első hallásra csak zagyvaságnak tűnik.  Ha meghallgatod 5-ször, vagy tízszer, akár húszszor egyre inkáb értelmezhetővé fog válni számodra.  Hogy miért nem elsőre?  Mert az egód harcol, nem akarja hogy felismerd és irányítsd!   Ő akar uralkodni feletted és az már nagyon nem tetszik neki, hogy az intelligenciád uralkodjon vagy legalább is korlátozza őt...

 

 

 

Vannak emberek akik felett az egójuk uralkodik míg másokon kevésbé.  Az egó önző és mindent akar ami jó a testünknek ,,nekünk''. Ezzel az egó nagy mértékben hozzájárult a fennmaradásunkhoz, szaporodásunkhoz.  Amolyan nyers állati erő, ami ösztönös.  Az egó nem tudja mérlegelni az akarata súlyát, annak következményeit mert nem intelligens. Kényelmet akar a testnek, külső megjelenést amivel bizonyos fokig uralkodhat másokon, a mai világban már egyre több pénzt, lakást, házat  (ha lehet jó nagyot),  autót, egyszóval mindent ami a testnek jó.  Ez még a jobbik oldala ennek a szükséges rossznak.  Szükséges mivel kordában tartva megkönnyíti az életünket és élhetőbbé teszi azt nem elvéve mindent másoktól.  Sőt bizonyos helyzetekben még az életünket is képes megmenteni  (erre még később visszatérek).  Szükséges volt a fejlődésünkhöz is bármilyen hihetetlen, mert az intelligenciával együttműködve kiemelt minket az állatvilágból.  Uralkodni akart a természeten persze saját érdekében, hiszen növényeket termesztett állatokat tartott, menedéket épített, mindezt persze a testnek.  Még arra is képes volt hogy együttműködjön az intelligenciával, aki most úgy tűnik a legnagyobb ellensége mert képes felismerni őt.  Ezzel szemben egy állat, akinek az egója  (mert van), nem fejlődött ki annyira, hogy együttműködjön az intelligenciájával  (mert az is van),  csak annyit akar hogy egyen amennyire szüksége van, egy helyet ahol alhat, párosodni és vadászterületet.  Bizonyos esetben mégtöbb szeretetet (házikedvencek),  mivel benne is működik az egó csak nem olyan erővel ahogy mi vágyunk a szeretetre elismerésre.  Bennünk emberekben már jóval magasabb szintre fejlődött ezért veszélyes ha nem figyelünk oda rá.  Képes eluralkodni rajtunk és ha már ezt megtette akkor másokon is uralkodni akar, mások életét képes pokollá tenni és teszi is ezt.  Mindenki hozott már rossz döntéseket, ha az egója érdekeit tartotta szem előtt.   Ezzel én is voltam már így.   Az egó a pillanat kínálta lehetőséget ki akarja használni.  Ha valami hibát vétünk, jó esetben azt mondjuk:   Bocsánat, véletlen volt, nem akartam...   Aki bocsánatot tud kérni, elismerni a hibáját különösebb nehézségek nélkül, az már megtette az első lépést az egója felismeréséhez.  Igaz ennek a bocsánatkérés pillanatában még nincs is tudatában.  Bocsánatot kérni, a hibáinkat ezzel elismerni, nem más mint elhatárolódni az egónk hibájától rossz döntésétől.  Azaz tudatalatt tisztában vagyunk az egónk létezésével, hiszen elhatárolódtunk tőle felismertük, de még mindig nem akarunk tudomást venni róla.  Persze hibázni nem csak az egó miatt lehet.  Van olyan is amikor egyszerűen nem gondoltuk át kellőképpen egy döntésünket majd később kiderül róla hogy hiba volt.  Ha bocsánatot kérünk, megéreztük vagy rájöttünk arra hogy hibáztunk.  Ha rájöttünk a hibánkra az az intelligenciánknak köszönhető mivel átgondoltuk újra igaz későn, hogy mit tettünk.  Ha megérezzük a hibánkat, azt valami más és nem az intelligenciánk érzi meg.  Ez a valami más a lélek és az abból fakadó szeretet.  Azért érezzük meg mert szeretetet érzünk az iránt akit megbántottunk.  Tehát az egót az intelligencia felismeri és a szeretet az ami igazán képes azt kordában tartani.  Ha a hibáink egy részét az önzőség, irigység generálja, akkor a szeretetet ami le tudja győzni az egót is kell hogy generálja valami.  Ez a valami a lélek.  Egy biztos a szeretet nem az egó tulajdonsága  (mások szeretete).  A szeretet a lélekből ered.  Mivel minden embernek van lelke  (mert megszületett)  itt most mindenféle vallást mellőzve, így minden emberben ott van a szeretet is igaz ezt, szétnézve a nagyvilágban nehéz elfogadni.  Nehéz mert nem látható vagy tapintható, mégkevésbé érzékelhető, mert az egó teljesen eluralkodott az embereken.  Pedig ez nagyon egyszerű.  A szeretet, jóság tehát a lélek mindenkiben megvan aki megszületett.  Azért mert egy kisbaba még annyira tiszta lelkileg, hogy csak a szeretet és jóság él benne.  A baj ott kezdődik, ahogy az évek telnek.  Egy gyerekben is a fejlődő egója veszi át az irányítást.  Lassan apránként szinte észrevétlenül kezdi az egó betölteni az elhatalmasodó szerepét azért, mert minden egyes külső hatás, inger előbb utóbb ráébreszt még egy gyereket is arra, hogy mi a jó neki.  Ha pedig elindult a:  Nekem mi a jó felismerése, onnantól semmi sem állítja meg az egót, esetleg majd évekkel később maga a gyerek aki felnőttként rájön, nem is olyan jó az egót szolgálni. Tehát az egó együtt növekszik a gyermekkel, így sajnos a lélek a szeretet már egyre kevésbé jut szóhoz.  Az egó és a lélek, az önzőség és a szeretet képtelen együtt hatni mivel teljesen ellentmondásosak és ősi ellenségek  (ezt már az egyiptomiak is tudták).  Pedig minkettő ott van bennünk csak fel kéne ismerni! Ahogy az évek telnek felnőtté válunk, egyre több és több döntést hozunk az egónk közbenjárásával ezért ez arányos lesz a hibáink számával.  Így többségünk egyre inkább elfelejti hogy van benne jóság, lélek olyannyira hogy már nem is hiszünk benne, önmagunkban!

 

 

Biztos mindenkivel előfordult már, hogy igazán mélyen csalódott valakiben. Többnyire nagy szerelmi csalódások esetében, vagy ha úgy éreztük teljesen igazságtalanul, durván megbántottak pedig csak segíteni akartunk valakin, esetleg megvádoltak valamivel amit el sem követtünk.  Visszaéltek a bizalmunkkal, kihasználtak minket talán megaláztak szavakkal vagy tetlegességgel mások előtt. 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Ilyenkor valahol a gyomor és szív közti részen (hasüregi agy)  iszonyatos fájdalmat érzünk ami nem azonos a fizikai fájdalommal mint fejfájás, fogfájás stb...   Ez lelki fájdalom, ilyenkor érezzük meg újra hogy van lelkünk.  Összeszorul a gyomrunk és ez  a rossz érzés gyűrűzik egyre feljebb.  Eléri a torkunkat ahol már valós fizikai fájdalmat érzünk alig kapunk levegőt, majd ez az érzés eléri a fejünk tetejét, lebénít egyfajta érdektelenséget, ürességet érzünk.  Gondolkodni sem tudunk csak bambulunk a világba és a körülöttünk lévő tér érzékelése elmosódik, szinte semmit se hallunk, teljesen magunkba zuhanunk.  Mozgást se nagyon érzékelünk, se hideget se meleget egyfajta összeomlás érzete munkálkodik bennünk.  Aki megérezte már ezt az tudja mire gondolok, persze a mindennapjainkban normális körülmények között nagyon nehéz ezt az érzést felidézni.  Leírva vagy elolvasva sincs akkora töltése amivel felidézhető lenne. Természetesen nem is idéznénk fel szivesen.  Ennek többek közt az az oka hogy nem csak az emlékeinkbe hanem mélyen a lelkünkbe vésődik egy ekkora csalódás, aminek további fontos következményei lesznek.  A test, egó, lélek ismerősen csenghet a keresztény vallásból is.  Az atya, fiú és a szenlélek.  Persze belénk azt nevelték, hogy az atya  (Isten)  a fiú  (Jézus)  a szentlélek  (ami mindenek felett áll).   Ez sokféleképp értelmezhető anélkül, hogy bármi rosszat is mondanánk.  Az atya a test ami utódok nemzésére szolgál, a fiú az egó, amit ugyan úgy fékezni kell mint egy rosszalkodni vágyó gyereket, fékezni hogy ne a saját feje után menjen, szentlélek-lélek ami mindenek felett áll.  A lélek-szeretet és az egó-önérdek örökös harcban áll ami igen kifinomult harc.

 

 

 

images.jpg

 

 

 

  A lélek és az abból fakadó szeretet az egót folyamatosan óvatosságra, mérsékletességre próbálja inteni.  Egyébként ez a harc  (lélek-egó)  az egyiptomi vallásban is megtalálható   ( Osiris-Seth). 

 

 

 

images.jpg

 

 

 

Érdekes újabb összecsengése különböző vallásoknak.  A Biblia is leírta azt, hogy mik az egó legveszélyesebb tulajdonságai, mindezt tíz pontba foglalata úgy, hogy a megoldást is elmondja az egó kezelésére.

 

 

Az egó hallani sem akar a szeretetről, pláne mások szeretetéről . Épp csak köszönőviszonyban vannak egymással mert az egó csak önmagát szereti.  Ha már külön tudjuk választani az egó akaratosságát és a szeretetet, egy újabb lépést tettünk meg az egó felismeréséhez.

 

 

Az egóról azt írtam, hogy ösztönös amolyan nyers állati erő de mi az az ösztön? Az ösztön ami nem tudatos cselekedet egy állattól, de még az embertől is. Leginkább az állatoknál figyelhető meg, amire most leírok egy mindennapi egyszerű példát.  A kutyák nagyon sok esetben mielőtt lefekszenek, jópárszor körbe körbe forognak.  Ezt azért teszik mert az őseik a szabadban magas füves területeken aludtak és ezzel a körbeforgással úgymond letapossák maguk körül a füvet.  Ez egy ösztönös viselkedés.  Ami a lényeg a kutya se tudja miért tesz így de így tesz.  Az egó is ösztönös hiszen a több tízezer év alatt belénk ivódott a génjeinkbe van a túlélés miatt.  Például leöltünk egy mamutot és elvettük a ruciját, a bundáját hogy ne fagyjunk meg.  Ezzel magunknak tettünk jó mert nem fáztunk.  Több tízezer évvel ezelőtt azonban meg nem voltun intelligensek annyira, hogy egymással szemben is akár tudatosan az egónk érdekeit szolgáljuk áttaposva, kisemmizve ezzel másokat.  Az alap ösztönös egó, nagyon jó mert az maga az élet.  Egy újszülött ha éhes, üvölt az ösztönös egója azt mondja:  Ennem kell.  Ha szomjas szintén felsír, mert az ösztönös egója inni kér, ha fázik sír mert az ösztönös egója meleget akar a testnek amiben semmi rossz sincs mivel szükséges a túlélése érdekében.  Azért ártatlan még egy újszülött, mert az egója csak az ösztönös akaratát tartja fontosnak.  Egy újszülött soha nem fog azért felsírni mert a szomszéd kisbabának nagyobb és talán puhább az ágya, mert a szomszéd kisbabának több játéka van.  Később néhány év múlva már igen is hogy felsír amiért másnak több van, mert már nem csak az alap ösztönös egó munkálkodik benne, hanem mert tudja, neki épp annyival van kevesebb amennyivel másnak több.  Ez már nem csak az alap ösztönös egó, hanem a külső hatások, ingerek miatt az ösztönösre rárakódott többlet.

 

 

Hogy az egoista olvasóimnál se csapjam ki a biztosítékot, azt le kell hogy írjam:   Addig amíg úgy akarsz minden jót magadnak, hogy ezt nem másoktól veszed el, nem gázolsz át másokon, adni is tudsz és szeretsz is addig semmi baj nincs az egoizmusoddal hiszen nem ártasz másoknak.  A baj ott kezdődik ha valaki tisztába van azzal, hogy másoknak kárt fog okozni azért hogy neki mégtöbb legyen és mindezek ellenére meg is teszi hogy kihasznál másokat.  Egy egészséges egoizmus nem más mint egy egészséges életösztön.  Csak nehéz megtalálni az egészséges határát mindennek és nehéz átgondolni, hogy egy döntésünknek jóval később se igya meg a levét valaki más.  Mint már leírtam szükséges az egó.  Az hogy ez szükséges rossz vagy jó az csak tőled függ.  Ami viszont még fontos:  Ha jó egoistaként éled az életed és mindened megvan, ez jó.  Nem baj, csak majd a halálod pillanatában tudd is mindezt elengedni, mert ha nem fogod tudni, ha még akkor is görcsösen fogsz ragaszkodni mindenedhez akkor pokoli halálod lesz, de hogy ezt meg is értsd erre még visszatérek   A miért félünk a haláltól részben.

 

 

A hozzászólásoknál senki ne írja be a cím mezőbe a címét vagy e-mail címét mert az látszódni fog.   Érdemes csak annyit beírni, hogy pl:  Kérdés, vélemény vagy név...

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Ggggg

(Xyzzs, 2017.03.30 15:53)

Szia!Nagyon jo volt elolvasni az irasod.Mar egy ideje figyelem az ego es az elme mukodeset.Az egonal megfigyelheto a spiritualis ego is.Mi a velemenyed errol es mi a tapasztalasod?
Valaszodat a kovkitti81@gmail.com-ra irhatod.
Koszonom a megosztasod!Namaste

corvinsho@gmail.com

(Tonny, 2016.07.22 16:18)

Kedves barátom,

Nagyon tartalmas és értelmes, komoly energia töltetű írás volt.
Örömmel találkoznék veled, hogy közös értéket teremtsünk.
Hol tudom felvenni veled a kapcsolatot, kérlek írd meg ide:

corvinshow@gmail.com

Szeretettel,
T

nincs címem

(nincs nevem, 2015.10.08 17:05)

nem értek semmit

rothim6@gmail.com

(Rothim, 2014.10.05 00:09)

Kedves Miben hiszel !
Az ego működésére mint te is vázoltad a létfenntartásunk miatt szükség van és nagyobb mértékben mint pl. a háziállatok szükséglet kielégítési szintje megkövetelte ego működés .
Azt viszont , hogy mekkora az az elfogadható mértékű anyagiak megszerzésére irányuló ego működés , ami egy spirituális fejlődésre törekvő ember számára is szükséges hogyan határozzuk meg ?
Egy pályakezdő és családalapításra törekvő embernek nagyon kell akarni , hogy megfelelő jövedelme , lakása és egészségét biztosító életszínvonala legyen.
Az az ego működési szint lényegesen nagyobb , mint egy már megállapodott emberé kell , hogy legyen.
Egy munkáját elvesztő és saját és családja egzisztenciája megmentésére törekvő embernek is jóval nagyobb ego működésre kell törekednie , mint egy jómódú és biztos egzisztenciával rendelkező embertársának .
Én magam rendkívül szerényen élek és mint egy " mimóza " az anyagi javak megszerzésére és az ezek elérését hatékonyan elősegítő karrierre alig törekedtem pedig jobban kellett volna .
A szeretet és lelki öröm és a természetgyógyászat és spirituális fejlődés iránti érdeklődésem folyamatos volt .
Nagy kérdés , hogy a nyomorgókkal teli Magyarországon mennyire kell visszafogni az ego önvédelmi funkcióit , akkor amikor az élet a magyar emberek felénél a túlélésről szól akkor is , ha a szeretetre törekvésük meghatározó szempontja életfelfogásuknak .

Re: rothim6@gmail.com

(tolerancia, 2015.07.05 16:07)

"...Azt viszont , hogy mekkora az az elfogadható mértékű anyagiak megszerzésére irányuló ego működés , ami egy spirituális fejlődésre törekvő ember számára is szükséges hogyan határozzuk meg ?..."

Mindegy, hogy lehetosegeid es kepessegeid alapjan mennyi a tisztesseges uton megkeresett jovedelmed, az a lenyeg, hogy mennyire ragaszkodsz a megszerzett javakhoz. Az eros ego ragaszkodik az eros hit lemondo:

Koran : 2/267

KOZONY

(tolerancia, 2014.08.02 09:31)

A kozony egy kiuresedett lelkiallapot, URESSEG.

Szeretet nelkuli ego ........URESSEG.

Ha hiany van bent, akkor kivulrol kell betolteni.

Megoldas: pl. onkentes, humanitarius segitsegnyujtas.

Hol?

1. csaladban
2. rokonsagban
3. szomszedsagban
4. segelyszervezeteknel, szukseget szenvedoknel, arvaknal, nincsteleneknel.....

hogyan építsünk le egy szeretet nélküli egót?

(Zs., 2014.07.02 21:30)

Akkor mit tegyen az ember, ha rádöbbent arra, hogy olyan magas az egója, hogy tulajdonképpen senkit sem tud szeretni magán kívül. És ami tovább fokozza a problémát, hogy ami valójában boldoggá tesz, az maga csak a lustaság... nem koncentrálok semmire oda lényegében. Semmi nem érdekel. Nem tudok egy szöveget jóformán visszamondani, amit olvastam.... mert nem tudom a koherenciát és az értelmet megtalálni benne....
És ez most bukott ki egy új munkahelyen.... Plusz ráadásul még nem is tudok önállóan dolgokat megtenni: mármint érdeklődés szempontjából: általában mindig mások után mentem, és ha egyedül vagyok: nem tudom magam feltalálni, és unatkozom: és mindig kell, hogy érjen vmi inger...

És jó lenne, ha le tudnám győzni az egómat, de mivel a szeretet segítene ebben, és én pedig nem tudok szeretet adni mások felé, csak magam felé: akkor milyen kilátásaim vannak? hogyan lehetne leépíteni mégis az egót? Úgy, hogy ne haljak éhen, mert a munkámat sem tudom elvégezni, folyamatosan csak magamon agyalok... és nem köt le semmi...

remek

(Kriszti, 2013.11.24 21:34)

Sokkal világosabb és egyszerűen érthető volt számomra, mint azt az elején beállítottad. Szuper volt egybe ezeket olvasni, bár még bővülhetne. :-)

reag.

(noel, 2013.08.31 11:26)

Köszönöm! :)

egyszerubben

(Tolerancia, 2013.06.09 14:03)

Bekesseg!


Jo "ragos" elemezgetes, elismerem. Kicsit zagyvas.:)

Jo regen volt mar, hogy erre az ego-s kontrollra vki hozott egy egyszeru receptet:
Jezus profeta(asz) azt mondta, UGY SZERESD A MASIK EMBERT, MINT SAJATMAGADAT.
(Ezt a bolcsesseget, ha megforditjuk, akkor megtudjuk, valojaban milyen onertekelesu emberrel van dolgunk. Ez azert jo, mert konnyebben lehet megoldast talalni annak a baja(i)ra, aki nem tudja kezelni az egojat.)

Mohamed profeta(szasz) is megemlitette," Addig senki nem lesz igaz hivo, amig azt nem szeretne a masiknak, amit sajatmaganak."

"... Az igazi üdvösséget mindaddig nem éritek el, amíg nem adakoztatok olyasvalamiből, amit szerettek. Bármit is adakoztok, Allahnak tudomása van arról..." Koran 3/12

Miert nem tudunk hinni annak, aki megsertett?
Nem tudunk vagy nem akarunk?
Nem akarunk, sajat tapasztalat.
Mert, a bizalmat elveszitett embernek bizonyitania kell, nem egyszer, nem ketszer, tobbszor, hogy visszanyerhesse a bele vetett bizalmunkat.
Es ezert a bizalomert csak azok az emberek hajlandoak tenni, akik valoban megvaltoztak, joiranyban.

Janek-nek másodszor

(Szerző, 2012.03.31 16:44)

Érdemes lenne elolvasnod a - Miért félünk a haláltól részt is, mert ott válaszokat kaphatsz a kérdéseidre. Abban a részben is írok az egóról. Ha el tudod választani az egódat önmagadtól, megérted majd miért dúl benned harc és azt is hogyan csillapítsd ezt a harcot.

Szia Janek

(Szerző, 2012.03.28 21:23)

Egy csalódás, mély nyomot hagy mindenkiben, hiszen egyfajta veszteségként éljük meg. Véleményem szerint az egód mint védekező mechanizmus dolgozik benned is, nem akarja újra megélni azt a veszteséget ami a csalódás miatt ért egy bizonyos személytől. Ez természetes, hogy nem hiszel annak aki megbántott. Megbocsájtani meg lehet és fontos is, de az a kapcsolat már nem lesz ugyan olyan mint volt. Ha ezeket már felismerted onnan csak egy lépés, hogy a benned dúló harcot valahogy lezárd. Ez nagyon fontos lenne. Be kell hogy lásd bármennyit is zakatolsz ezen a témán, megváltoztatni a múltat nem tudod. Egy hatalmas csalódás lelki törés is, ami nehezen gyógyul. Ahogy leírtad az önzőséged már a múlté, a csalodottságod is tedd a múlt emlékei közé. Ezzel sem változik ugyan semmi, de a harcod talán enyhülni fog.

Kérdés

(Janek, 2012.03.27 21:53)

Nagyon örülök ,hogy rátaláltam erre az oldalra.2-éve küzdök az egómmal.Nagyon sokmindent megtudtam magamról.Megtapasztaltam a teljes összeomlást egy csalódás miatt.Azonban valami belsö erö azt sugalta,hogy nem kivülröl jön a hiba oka.2-éve folyamatosan keresem a választ a belsö harcomra.Iszonyu harc dul bennem.A szeretet,megbocsátás és a sértetség megalázottság,megbántottság és a féltékenység között.A kérdésem az lenne,hogy miért nem tudok hinni annak aki megsértett?Pedig nagyon szeretnék,de az önzö énemen nem tudok felül kerekedni.
A katarzisom elött nagyon önzö ember voltam,de ez már a multé.Azonban nyomokban folyton elöjön,ha nem figyelek rá.

Szia Magdi

(Szerző, 2011.07.01 14:46)

Azt hiszem megkaptam életem egyik leg nehezebb kérdését. Ez nagyon kényes téma, annyit kérek adj egy kis időt hogy összeszedjem a gondolataimat, mert nem akarok elhamarkodott rossz választ adni. Egy-két napot várj még és megválaszolok a kérdésedre a legjobb tudásom szerint. Nem akarok hülyeséget válaszolni. Nehéz olyan emberrel bánni aki nem tud uralkodni az egóján, ráadásul ez neked lesz nehéz mert igazán csak te tudhatod milyen is valójában a családtagoddal a viszonyod stb... Valahol ezt elkezdeni nehéz az első lépés veszélyes és tényleg nehéz. A legjobb ha leírom a mail címem és kicsit bővebben írj a családtagodról, hogy miért rossz a viszony köztetek. Tehát: hellasj@yahoo.com a mail címem írj le mindent és mailben válaszolok.

Vélemény,kérdés?

(Magdi, 2011.06.29 11:59)

Köszönöm a részletes meg világosítást.Valójában sejtettem mi az ego de most már tudom az ösztönöm nem hagyott cserben mert a leirtakat megtapasztaltam magamon és család tagjaim által is.Minden szó igaz! Kérdésem egyik családtagomnak hogyan hozam tudomására aki nem tudja az egoját kezelni hogy jobb legyen neki is és megváltozon köztünk a viszony? üdv Magdi