Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

 

   Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy néhány civilizáció már felváltotta egymást itt a földön.  Minden ősi civilizációnak a megjelenése után egyfajta tudása, fejlettségi szintje alakult ki ami először felemelkedéshez, fejlődéshez vezetett de végül mind mind bukásra lett ítélve, amiben nagy szerepe van a túlnépesedésnek is.  De vajon ez véletlen?  Nem, ez nem véletlen és már a mi, mostani fejlettnek mondott civilizációnkon is megfigyelhető.  ( a fosszílis anyagok ész nélküli kitermelése mára már olyan méreteket ölt és annyira függünk tőle hogy milliók, sőt milliárdok életét veszélyezteti.  Ez nem mehet már sokáig mert tarthatatlan, bukásra itélheti a civilizációnkat).  Bizonyos ősi civilizációk jóval fejlettebbek voltak nálunk és nem csak azért mert harmóniában tudtak élni a bolygóval, hanem rendelkeztek olyan csillagászati, orvosi ismeretekkel amiket mi még csak mostanában kezdünk megismerni és megérteni. 

 

 

 

 

 

Akár az egyiptomi civilizációt nézzük akik a kvantumfizikában is jártasak voltak amiről mi még csak most kezdjük lerántani a leplet.  Természetesen ezen civilizációk tudását a felszinre hozni nem áll érdekében a mindenkori hatalmon lévő elitnek, hiszen nekik jó úgy ahogy most van.  Ebből profitálnak.  Gondoljunk csak bele mi lenne ha kiderülne hogy minden helyettesíthető természeti energiákkal amik nem szennyezik a környezetet és pótolják akár a háztartások energiaellátását akár a gépjárművek meghajtását is.  Tulajdonképpen ezek nem is titkok ma már, és kézenfekvő lenne használni őket, csak hát akkor mi lenne azokkal akik a hatalomnak mondják magukat.  Addig ez nem fog változni amig az utolsó csepp olajat is pénzzé nem tesszük, még ha belepusztulunk is.   Ezt a kitérőt azért tettem hogy elgondolkodhassunk azon, valóban annyira fejlettek vagyunk mint amennyire tartjuk magunkat?   Ráadásul ki mondja azt hogy az ember a legfejlettebb élőlény a földön?  Az ember.  Néhány érdekes adat az emberszerű fajok megjelenéséről a földön évszámokkal kiegészítve, amiket régészeti leletek alapján határoztak meg.

 

 

 

 

 

    Az ember ősének tekinthető majomfajták már 25 millió évvel ezelőtt léteztek a földön.  14 millió évvel később kialakult az a majomfaj amely méltó volt a Homo névre.  Újabb 1 millió év után megjelent a homo erectus.  Még 1 millió év kellett ahhoz, hogy megjelenjen a neandervölgyi ősember.  Aztán egy hirtelen ugrás és 35 ezer évvel ezelőtt előtűnik a semmiből a Homo sapiens.  Amennyire utódja, legalább annyira különbözik is őseitől.  A Homo sapiens nem rendelkezik az ősök sok jellemzőjével, ám egyúttal rengeteg új, eddig nem tapasztalt tulajdonsága van.  Néhány ezer év különbséggel ekkor tűnik el a neander völgyi ősember, egyszerűen kihal...?  A fejlődés addigi ütemét tekintve napjainkban is, az ősember szintjén kellene élnünk és a civilizáció nem alakulhatott volna ki a földön napjainkra.  Kétmillió év kellett ahhoz, hogy az emberiség kőből szerszámokat készítsen magának.  Akkor miért nem kellett jó néhány évmillió ahhoz, hogy kialakuljon a matematika, a csillagászat?  Hogyan lehet hogy hatezer évvel ezelőtt már ismerték a Plútót, az Uránusz és Neptunusz bolygókat amiket meglehetősen részletesen leírtak.   De kik?   A sumérok, akik égetett agyagcserepekre írták a tudást, pontosabban rótták azt.  Ezeket az agyagcserepeket millió számra tárták fel az ásatások és rengeteg darabja látható ma is a világ jónéhány múzeumában.  Angliától kezdve egészen oroszországig.

 

 

 

 

    Ahhoz hogy ezek a leírások értelmezhetőek, megfejthetőek legyenek egy olyan tudós kellett mint Zecharia Stichin 

 

 

 

images.jpg

 

 

aki az életét tette fel arra hogy megfejtse az emberiség eredetét. Oroszországban született, palesztinában nőtt fel, londonban tanult, itt gazdaságtörténeti egyetemet végzett, izraelben dolgozott újságíróként és kiadóként.  Jelenleg New York-ban él.  Amiről a legismertebb, az az emberiség eredetének kutatása.  Kitűnően érti a régi nyelveket, az Ószövetséget eredeti héber nyelven olvassa éppúgy a Teremtés Könyvét.  A sumér ékírást tanulmányozza a világ összes múzeumában, ő ennek a specialistája és mindezt úgy teszi, hogy mai fejjel gondolkodik.   A régi eposzokat legendákat és a bibliát párhuzamosan olvassa és kiderül, hogy mind ugyanarról szól.   Ezért fontos az eredeti írás, hiszen az eredeti alkotások még nincsenek elmisztifikálva, mint egy többször átfordított írás vagy maga a Biblia. 

 


 

 

 

 

images.jpg

 

 
 
 
 

  A sumér volt az első emberi civilizáció a földön, ami a mai civilizációt el is érte fejlettségben sőt, helyenként meghaladta.  Az ember azóta felejtett.  I.e 11.ooo évvel alakult ki a sumér civilizáció.  A sumér társadalom alapvetően városi jellegű volt azzal együtt, hogy inkább mezőgazdasági alapokon nyugodott mint iparin.  Minden város önálló életet élt saját vezetőkkel, saját törvényekkel, saját iskolákkal.   Nemhogy szövetség nem volt a városok között, hanem egymással rivalizáltak, néha pedig háborúztak.  Egy dologban azonban közösek voltak, minden városállam egy kaptafára készült, azaz a városok gazdasági törvényi, kultúrális élete, működése  szerkezete maximálisan szervezett volt, akár csak ma és mindenhol teljesen hasonló.  Még az időmérés a nap, az évszakok felosztása is, mindenben megegyezett, a hónapok elnevezése változott csak városról városra, azonban mindenhol ugyan azt jelentette.  Ugyan az a felső szintű matemetika létezett mindenhol, és szinte egyszerre vezették be az építési engedély használatát minden városban.  A városok egy része a vízözön előtti települések helyén jött létre újjáépítve a régi városokat, másik része a vízözön utáni új települések voltak.

 

 

    Az első városok még a Vízözön előtti időből: Eridu, Larsza, Nippur, Bad-Tibire, Larak Szippur, Surupak, Lagas.

 

 

images.jpg

 

 

 

Nippur város térképe.

 

 

 

       A vízözön után i.e. 11.ooo körül kezdett el az emberiség újra sokasodni, az 5o-1oo fős települések fejlődésnek indultak a lakosság létszáma gyarapodott.  A sumér városok virágkoruk idején, 8.ooo évvel a vízözön után, 1oo.ooo-3oo.ooo lakossal rendelkeztek, és a mai szinten mérhető szervezettséggel.  Közben az Istenek folyamatosan hozták a tudást.   Ezt jelentette a mezőgazdaság elterjesztése, a mezőgazdasági eszközök nagy részét, és az Istenek javaslatára megkezdődött az állattartás.   Ezeket a pillanatokat mint például amikor az Istenek megajándékozták őket egy mezőgazdasági eszközzel, pecséthengereken is megörökítették.

 

 

 

     Az emberiség első királyi városa Kis volt, a város első uralkodója hatalmas dinasztiák megalapítója, kiknek székhelyei a következő királyi városokban voltak:  Uruk, Ur, Awan, Hamazi, Aksza, Akkád, Assur, Babilón

 

 

 

 

     I.e. 8.ooo körül kezdtek kialakulni a városok, amelyek már nem csak mezőgazdaságból éltek, hanem a kézművesség és tudás központjai lettek.  I.e. 4.ooo körül kialakult az első olyan emberi csoportosulás, amely már szervezett formában működött, a mai követelmények szerint megfelelt a civilizáció fogalmának.   I.e. 3.5oo-3.ooo körül el is érte fejlődése csúcspontját.  Az első sumér városok területén, a mai Irakban valamikor bővelkedett a víz.  Az Édent is négy folyó határolta, ebből mára már kettő kiszáradt és csak műholdképről deríthető ki a régi meder mindkét folyó esetében, mélyen a homok alatt.   I.e. 2.ooo körül alakult ki a mai száraz sivatagi éghajlat, részben ez is okozta a sumér társadalom szétesését.  A sumér leírások arról számolnak be, hogy a szervezettség egységességét az Istenektől kapták ajándékba és ,,Me'' -nek nevezték.   Az Istenek közül Enki a tudós rendelkezett a városalapítás szervezés, azaz a társadalom létrehozásának tudásával.   Ő elsők között érkezett a földre és minden telep létrehozásában irányító szerepet töltött be.   I.e. 2.ooo körül a hanyatlás a végéhez ért, ekkorra kialakulnak az Akkád, Asszír, Babiloni királyságok, melyek kialakulása háborúk által valósult meg.  A háborúskodások egyik fő mozgatója Marduk király, Enki első fia.

 

 

 

 

     A sumér nép és főleg a sumér nyelv a régi, több ezer éves formájában nem létezett már tovább, de a mai napig is tovább él az egész emberiségben.   Ekkortól a sumér nyelv már egy holt nyelv, szinte senki sem beszéli azonban közvetlen nyelvrokonai a ma is létező török, magyar és néhány kaukázusi népcsoport nyelve.  Elvileg i.e. 2.ooo-et lehetne tekinteni a sumér társadalom végének, azonban az Akkád, Asszír és Babiloni királyságok szinte jogutódként követik a sumér társadalmat.  Nagy Sándor volt az utolsó, aki egyesítette a sumér civilizációt egy országban, i.e. 356 körül, melynek neve Mezopotámia volt.  Halála után ismét széthullott a birodalom és végérvényesen megszűnt létezni, hisz az új kultúrák annyira eltérőek voltak már az eredeti sumértől, hogy nem tekinthetjük folytonosnak.

 

 

 

     Minden városnak egységesen megvoltak a maga városközpont részei, illetve a széleken a mai értelembe vett falusi területek, zöldövezetek.  Minden városállam jellemzője volt a főtéren elhelyezkedő templom ami egy adott Isten számára épült.  Azé az Istené volt aki korlátlan jogokkal rendelkezett a városállam felett.  Az Istenek a városállamok tulajdonosai voltak ugyan, de a konkrét vezetési feladatokat a megbízott királyok látták el.  Az elején a királyok az Istenek leszármazottai, a félistenek voltak (Istenek és emberek közös gyerekei),  majd egyre inkább emberek látták el a vezetési feladatokat.  Dinasztiák alakultak ki és apáról fiúra szált a királyság joga, kivéve ha az Isten, mint a fő vezér másképp nem rendelkezett.   A város vezetésébe részt vettek még a gazdagok a nemesek.  Létezett egy döntéshozói testület, mely a városállam ügyeiben döntött.  A lakosság nagy része szabad polgár volt, akik rendelkezhettek saját tulajdonnal mint ingatlannal és ingósággal.  A tulajdonukban levő értékeket adhatták-vehették, törvényes keretek között.   A lakosság szegény részéből kerültek ki a szolgák.  Ők legtöbbször a háborúk hadifoglyai voltak, illetve a kimondottan szegények.  Azonban lehetőségük nyílt arra, hogy megvegyék értékekér a szabadságukat.  Szolgává válhattak esetleg még a gyerekek, feleségek is mivel a férfiaknak jogukban állt, hogy határozott vagy határozatlan időre eladják feleségüket, gyereküket, azonban ezek inkább törvényi lehetőségek voltak nem is igazán éltek velük a férfiak.  Minden városállam rendelkezett hadsereggel, békeidőben ez kis létszámú fizetett hadsereg volt, azonban háborús időben sorozás történt ahol először a szegényeket, majd a szabad lakosságot sorozták be sőt ha szükség volt rá a gazdagokat is.   A lakosság foglalkozása tömegében farmerek, szarvasmarha tenyésztők, kereskedők, boltosok, írnokok, orvosok, építészek, kőművesek, ácsok, kovácsok, ékszerészek, fazekasok.  Kissebb arányban voltak a művészek, színészek, fizetett katonák, hivatalnokok és a legfontosabbak a papok és tudósok.   A papok nem a mai megfoghatatlan, csak hiten és bizalmon alapuló vallás képviselői voltak, hanem az Istenek által képviselt tudást oktatták az embereknek a templomokban ahol széles tömegek képzése zajlott.  Ez később az egyiptomi civilizációnál is így volt.   Azonban az iskolák kialakulásával és fejlődésével a papok elvesztették eredeti feladatukat, mert az iskolák váltak a tudás központjaivá.  A papok új feladatokat találtak maguknak, az Isteneket és királyokat dicsőítették.   Az emberek üzletekben és piacokon vásároltak, árulták áruikat és pénzzel fizettek.  A pénz lyukas érme volt ami ezüstből készült és pontosan meghatározott súlya volt.  A vándorló árusok járták keresztül-kasul a városállamot, sőt néha a városállamok között is és így kereskedtek.  Minden városállamban más volt a pénz, és a pénz vásárlóértéke mindig az adott városállam gazdasági erősségétől függött.  A sumér társadalom alapja a család volt.  A család egy férfiből egy nőből és a gyerekekből állt.  A családot egyben tartotta néha a szerelem, de legtöbbször a tisztelet, vagy az érdekek.  Általában a házasságot a szülők intézték, a jegyesség fogalma ismert volt és legtöbbször az eljegyzés tényét hivatalosan rögzítették egy agyagtáblán.

 

 

 

 

     Mivel a családalapítás általában egyfajta üzleti tevékenység volt a szülők érdekeinek megfelelően, ezért ismert volt a házasság előtti szex szerelem, de legritkább esetben lett ez a házasság alapja.   A nőknek alapvető törvényi jogaik voltak, lehetett tulajdonuk és üzleti tevékenységet is folytathattak.  A férfiak elválhattak, és ha nem volt gyerekük újra házasodhattak.  Ha a szülők valamilyen oknál fogva meghaltak, a kiskorú gyereket adoptálták más családok.

 

 

 

 

 

    Ismert volt az adó fogalma.  Voltak általános adók, adónemek, és ha a városállam háborúra készült akkor azonnal új adókat vetettek ki. Fennmaradt írásos emlék bizonyítja agyagtáblákon, hogy még a temetés is mennyi adóbefizetést jelentett a család számára.   Az adó, az adó mértéke, a fizetési kötelezettségek behajtása, illetve annak módja városállamonként változott, illetve királyonként.  Mindig voltak jobb és rosszabb időszakok.   Érdekes viszont, hogy a lakosság ragaszkodott saját városához, és nem akart senki sem átköltözni a szomszéd városba ha ott esetleg könnyebb volt az élet.  Az igazsághoz hozzá tartozik még, hogy a környezeti körülmények miatt általában egyszerre volt mindenhol egyidőben könnyebb vagy rosszabb az élet.  A városok láthatóan előre megtervezett módon fejlődtek, létezett városrendezési terv, meg volt oldva a csatornázás, a csapadékvíz elvezetése, az utcák vonalvezetése szabályozott volt, úgyszintén az épületeké, léteztek építési engedélyek, építkezési szabályok.   (feltárt régészeti városok, eszközök nyomán).   Egy átlagos sumér ház a maihoz hasonló agyag égetett téglából épült, több szobából állt, ezek általában egy nyitott udvart öleltek körbe.   A gazdagabbak több szintes házakban éltek, legalább egy tucat szobával, vakolt és kívül belül fehérre festett falakkal.  A földszinten volt a fogadóhelyiség, konyha, mosdóhelyiség, illetve a szolgálók szobái.  A berendezés alacsony asztalokból, magas támlájú székekből és ágyból állt, illetve egyéb kiegészítő bútorzatból.   Mindez fából.   A használati tárgyak agyagból, bronzból készültek illetve állati szaruból.  Ami viszont érdekes, jellemző a bronz tárgyakra olyan precíz megmunkálás melyet mi csak a mai fémforgácsolással tudunk előállítani  (pl. esztergályozás, maratás).  A belső falakat szőttesek, fából faragott alkotások díszítették.  A ház alatt sokszor a családi mauzóleum volt található, ahol a család ősei voltak eltemetve, bár létezett külön temető a városon kívül, általában a kevésbé tehetősek számára.

 

 

 

     Az átlagember a természetes környezeti világot úgy osztotta fel mint: házi állatok, vadállatok, madarak, halak, fák, kissebb növények, zöldségek.  A csillagászat volt a sumér tudás csúcsa. Ismerték a Naprendszer összes bolygólyát, még a Plútót is, melyet nincs száz éve hogy újra felfedeztünk.  Ráadásul ismertek még eggyel több bolygót is mint mi, és ezt nagyon nagy becsben tartották  (számos pecséthengeren ábrázolták a Naprendszer bolygóit, amihez leírt leletek is kerültek elő).   Ez a nagy becsben tartott bolygó volt az Istenek bolygólya ahonnan aláereszkedtek a földre.  Ez kb 3.6oo évente halad el a Föld mellett, és mindig nagy öröm volt a megjelenése hiszen ilyenkor mindig új tudást hoztak az Istenek a Földre.  Ilyenkor mintha egy láthatatlan kéz mindig lendített volna az ember fejlődésén.  Nem csak tudtak a bolygókról hanem azokat részletesen le is írták.   Ezért történt hogy Zecharian Sitchin a sumér leírások alapján hamarabb leírta az Uránusz és Neptunusz bolygók jellemzőit, mint ahogy azt az ember alkotta űrszonda felderítette volna.   Ráadásul a két leírás egy az egyben megeggyezik.

 

 

 

 

 

     A sumérok az évet két évszakra osztották.  A télre (október-február) és a nyárra (március-szeptember).   Az újév áprilisra esett.   A hónapokat a Hold változásai alapján alakították ki, így általában 29-3o naposak voltak.  Azért hogy a napévek és a holdévek, azaz hónapok egész számú többszöröse megeggyezzen egy külön hónapot vezettek be.   A nap a napkeltével kezdődött és 12 dupla órára volt osztva, az éjszaka pedig háromszor 4 órás időszakra, azaz egy nap 24 órából állt.  Az időt mérték viziórával, prizma vagy henger formájú eszközzel illetve napórával.   Fontos megjegyezni, hogy a leírások beszámolnak arról, hogy ez a relativ egyszerű és nem pontos időmérés mindig korrigálva lett az Istenek által, valamilyen időmérő eszköz segítségével.   Így mindig az Istenek határozták meg pontosan az év végét az esetleges korrekciókat.  A templomokat, épületeket, a gazdagok házait és tereket szobrok díszítették.  A szobrok jelentősége hogy megörökítenek egy-egy Istent, királyt, fontos személyiséget, eseményt.    A szobrok alapanyaga néha különleges kő, így még érdekesebb hogy hogyan került Dél Amerikába egy olyan csak Dél-Irak területén található ásványból faragott oszlop amely a teremtés történetét meséli el piktografikus formában.   Ráadásul ennek a párja az iraki múzeumban található.

 

 

 

 

     Az ékszerészek munkája nagyon fontos volt, ők főleg arannyal, ezüsttel, drágakövekkel és kristályokkal dolgoztak.   A drágakövek vagy kristályok nem feltétlenül a szépségük miatt értek sokat, hanem különleges gyógyító erejüknek köszönhetően.   Igazából e drágakövek elvét csak a bioinformatika fejlődésével értettük meg, hiszen ma már tudjuk minden anyag rezeg, minden rezgésnek vannak paraméterei és ha ezek a paraméterek a szervezetre olyan hatással vannak, hogy segítik a regenerációt akkor sokat érnek.

 

 

 

 

 

Gyógyítás.

 

 

 

     A gyógyítással foglalkozó régészeti leletek érdekes mód csak i.e. 2.ooo-1.ooo környékéről maradtak fenn.  A régebbiek közül már csak kettőt találtak meg.

 

 

 

     Ennek egyik lehetséges magyarázata, ahogy egy teljesen független leírás elmagyarázza i.e. 5.ooo-3.ooo között az Istenek gyógyítottak inkább, vagy az általuk kiképzett személyek.   Azonban az emberiség létszáma drasztikusan emelkedett ezért orvosokat, nővéreket képeztek, ezek tankönyvei, leírásai maradtak csak fenn agyagcserepeken és pecséthengereken.   A leírások konkrétan leírják a készítményeket, azok alkalmazási módját és körülményeit, így a legegyszerűbb vízben vagy olajban oldódó portól, a legbonyolultabb műtétek után alkalmazandó kezelésekig.  Vannak a leletek között műtéti leírások is részletesen, kezdve az érintett testrész fertőtlenítésével egészen a kötözésig illetve gyógyhatású készítmények alkalmazásáig.  Kiderült hogy a sumér gyógyítás természetbarát volt, a regeneráción alapult, a gyógykészítmények előállításánál a természethez fordultak, mindezt hatalmas biológiai és ásványi anyag ismerettel.

 

 

 

 

images.jpg

Orvosi kézikönyv.

 

 

 

 

     A sumér orvosok úgy tanulták az Istenektől, hogy minden lelki sérelem fizikai bajt okoz.   Azaz akinek nincs rendben a lelki egyensúlya, annak könnyen megbetegedhet valamilyen szerve.

 

 

 

     Az Istenek orvosi tudása hatalmas volt, messze meghaladta a mi mostani szintünket.  Mindent tudtak a genetikáról (ábrázolták is a géntérképet), az ember energiarendszeréről.  Igaz a tudás egy részét itteni kb. 45o.ooo éves tartózkodásuk alatt kísérletezték ki.

 

 

 

Irodalom.

 

 

 

 

      Az irodalmi alkotásokat a következő csoportokba lehet sorolni: epikus elbeszélések, himnuszok, történelmi elbeszélések, rövid és hosszú esszék, közmondások és szólások, illetve nagyon fontosak az Istenek naplói.

 

 

 

     Az alkotások egy része, főleg azok az eposzok melyek a régmúltat idézik, eleinte szájhagyomány útján terjedtek, majd amikor már kialakult az ékírás az Istenek lediktálták az Írnokoknak, hogy ez a tudás fennmaradjon az utókor számára.  Ráadásul a tudósoknak kötelességük volt hogy ezeket az alkotásokat rendszeresen átmásolják, így fenn tud maradni az utókor számára akkor is ha az eredeti példány valamilyen okból megsemmisülne. Az eposzok, például a Teremtés eposz elmeséli a Naprendszer keletkezését, a Föld, a Hold kialakulását, az élet csírájának a Földre jutását, illetve az Istenek bolygólyának létét, pályáját.   További eposzok elmesélik az Istenek megérkezését 5oo.ooo évvel ezelőtt, majd itteni cselekedeteiket, az ember megalkotását (az első sikerek 1oo.ooo évvel ezelőtt, majd Ádám és Éva 3o.ooo évvel ezelőtt), majd a történelmi eseményeket a Vízözönig illetve a sumér társadalom kialakulását.

 

 

 

     Történelmi jelentőségű alkotások:  Hold Isten születése, A Földi élet megszervezése és a kultúrális fejlődés, A Sumér paradicsom legendája, az ember megalkotása, Nintura visszatér Nippurba, a civilizáció művészetének áthelyezése Eriduból Erechbe

 

 

 

 

     Külön érdekesség, hogy a sumérok nem csak létrehozták a sok ezernyi irodalmi alkotást, hanem katalogizálták is őket, azaz létrehoztak tartalomjegyzékszerű leírásokat, melyeken felsorolják az elkészült irodalmi alkotásokat. A második évezredből időszámításunk előtt 7 ilyen összefoglaló katalógust találtak meg a régészek, ezek ma a világ különböző múzeumaiban megtalálhatók.

 

 

 

 

images.jpg

   Katalógus az elkészült alkotásokról, amolyan tartalomjegyzék.

 

 

 

 

     A sumér irodalmi alkotások nagy szerepe abban áll, hogy alapját képezi bármilyen későbbi történelmi alkotásnak, így a Biblia is ezek alapján íródott, de említhetjük bármely vallás alapművét is.

 

 

 

 

 

A Sumér iskolák.

 

 

 

     Elgondolkodtató, hogy a Föld első emberi civilizációja i.e. 3.5oo körül már szervezett formában iskolákat üzemeltetett, ahol a maihoz hasonló módon tantárgyakra bontották a tananyagot és kinevezett tanárok oktattak.  A sumér iskolát ,,írótábla ház''-nak nevezték és először azért jöttek létre, hogy a gazdasági és adminisztrációs élet számára nélkülőzhetetlen írást gyakorolják illetve kiképezzék azokat az írni tudó személyeket, akik majd az állami adminisztrációban kulcsszerepet töltenek be.   Ezek az iskolák a tudás és a kultúra központjai lettek.  Olyan tantárgyakat tanítottak, mint teológia, növénytan, állattan, földrajz, matemetika, nyelvtan , irodalom.  A matematika a 6-os számrendszeren alapult.

 

 

 

images.jpg

  A mezőgazdaság kézikönyve.

 

 

 

 

     Az iskolák, tudásközpontok kialakulása hatalmas törés volt a papság számára, hiszen több ezer éven át a templomok voltak a tudás központjai, de a túlnépesedés miatt ezeket a funkciókat a papok már nem tudták ellátni.   Ezért kellett tanítókat kiképezni.  Az iskolákban oktatott tudás mindent magában foglalt attól kezdve, hogy mi a családalapítás, a szaporodás, a szakmákon át egészen a csillagászati ismeretekig.  Ekkor kezdett kialakulni a papok új feladata, nem lévén más az Istenekhez, királyokhoz dicsérő himnuszokat írtak.  Az iskola és a tudás elsajátítása inkább a tehetősebbek kiváltsága volt.  A szegények nem tudták megfizetni sem a tandíjat, sem azt a hosszú évek során keletkezett bevétel kiesést ami azért keletkezett mert tanultak és nem dolgoztak.  Az iskolát egy fő vezette, őt ,,iskola apának'' hívták, míg a gyerekeket ,,iskola gyerekeknek'' a tanárokat pedig ,,nagy testvérnek''.   A tanárok szakosodtak és meg van említve a leírásokban a kisegítő személyzet jelenléte az iskolák üzemeltetésében.  Régészeti leletek közt megtaláltak számos tanuló dolgozatát.  Néhány ilyen dolgozat között akadt olyan lelet is ahol a tanulóknak le kellett írniuk a napi feladataikat.  Egy írás elmeséli hogy az anyuka ételt csomagolt fiának, majd az elindult az iskolába, azonban az úton lassan haladt így elkésett.  Tanára jól összeszídta.  Az iskola egész napos tevékenység volt, napkeltétől napnyugtáig.

 

 

 

images.jpg

Nyelvtani gyakorló könyv Nippurból.

 

 

 

 

 

     Egy másik leírás elmeséli, hogy az iskolában délelőtt elolvastak közösen egy lemásolandó szöveget, majd megbeszélték annak tartalmát, a másolási technika kivitelezését, és délután a fiatalok létrehozták a másolatot.  A nagyobb diákok már nem csak másoltak, hanem újat is alkottak. Valószínüleg dolgozataik lehettek azok a táblák, ahol leírják városuk adminisztrációs és gazdasági működését.  Voltak akik művészi hajlamuknál fogva lírai alkotásokban jeleskedtek, illetve voltak akik precíz történelmet írtak. Szerencsénk van ezekkel a fennmaradt házi feladatokkal, mert pontosan leírják az akkori életet, az emberek gondolkodását, cselekedeteiket.

 

 

 

 

Értékrend, házasság.

 

 

 

 

     A sumér embereket két dolog motiválta, az érzelmek (szerelem, gyűlölet, félelem), illetve az anyagi (vagyon, birtoklás).

 

 

 

      Az érzelmek közül a szerelem volt a legjelentősebb és inkább a mai szexet jelentette.  Mivel a házasság legtöbbször egy érdekszövetség volt amit a szülők generáltak.  Így a szerelemmel igen szabadon bántak a sumérok.  A szex elfogadott volt szülők, szülő és gyerek, azonos és különböző neműek között, csak egy volt igazán fontos, igazi testvérek között nem.  (Ez a mai elfogadott erkölcsi normák közt, kissé furcsa, de ha akár az ősi egyiptomi civilizációt nézzük később, akár a Bibliát ott is találkozhatunk hasonló leírásokkal).

 

 

 

 

images.jpg

  

 

 

     Ebben is az Isteneket mintázták le, ahol is az érdekházasságok domináltak, természetes volt hogy akár féltestvérek összeházasodjanak, a családi vérvonal a hatalom továbbvitele érdekében.  Ez nagyfokú szabadságot jelentett a szexben az Istenek számára.  Míg a Vízözön előtt az Annunakik vezérei élesen elítélték ezt a nagyfokú szexuális szabadságot, addíg a Vízözön után már természetes volt akár az Istenek és emberek közt is.

 

 

 

 

     A gyűlölet és félelem hasonlóan működött mint napjainkban, kivéve az egzisztenciális gondokat, mert akkor azok nem voltak.  Az élet kiszámíthatóbb volt, emellett mindenki tudta hova tartozik, és annak megfelelően élt.  Nem volt meg a látszategyenlőség az emberek között úgy mint ma.   E negatív érzelmekkel a legnagyobb gond akkor volt, amikor valamely király agyában pattantak ki, mert ez általában háborúhoz vezetett egy szomszédos városállam ellen.  A háború miatt féltek a leginkább a sumérok.  Az anyagi birtoklási vágy úgytűnik a génjeinkbe van, már akkor is akinek módja volt rá mindent megtett, hogy uralkodjon és mégtöbb értéket halmozzon fel.  A törvények egyszerűek voltak, úgy mint ezt jó tenni, azt nem. Ha valaki rosszat tesz akkor ez és ez a büntetése, stb.  Nem úgy lettek megalkotva a szabályok hogy ki lehessen bújni alóla és a törvény mindenkire egyformán vonatkozott.  Királynak kellett ahoz lenni hogy valaki azt tegyen amit akar, de még a király felett is volt az Isten mint a város tulajdonosa.

 

 

 

 

     A sumér tudósok megállapították, hogy az ember addig boldog amíg keresi a boldogságot.  Abban a pillanatban ahogy megtalálja céltalan lesz az élete és vége a boldogságnak.  Több fennmaradt közmondásuk is ezt példázza. ,,Sokkal jobb a hegyre mászni mint a hegytetőn ülni'', ,,Addig vagy boldog amíg izzadsz mert a pihenés unalmas''. ,, Amig az úton haladsz van célod, amikor odaérsz már nincs''.

 

 

 

 

     Tudósaink több évszázada állítják, hogy csak a Föld van olyan különleges helyzetben, hogy kialakulhatott rajta az élet.  Galaxisunkban eddig 170 olyan bolygót figyeltek meg, melyek egy nap körül keringenek, azonban ezek vagy olyan nagy méretűek, vagy olyan közel vannak a napjukhoz, vagy ellenkezőleg olyan messze, hogy ezeken az élet földi formája nem tudhatott kialakulni.  2006 januárban közzé tették a hírt, hogy egy 73 fős csillagász csapat, 3 csoportban dolgozva minden kétséget kizáróan bebizonyította, hogy találtak egy Földszerű bolygót, mely a nap körül kering.   A bolygó háromszor nagyobb mint a Föld, és háromszor messzebb van a napjától, mint a Föld a Naptól.

 

 

 

      2006 július óta követték és számoltak, kiderült, hogy hasonló körülmények lehetnek ott is mint a Földön, és akár teljesen hasonló élet ki is alakulhatott rajta.   A dolog külön érdekessége, hogy a sumer leírások említették a 12. bolygót, a Nibirut, melyről származhat akár az értelmes emberi élet.   Azért a 12. mert a Sumérok a Napot és a Holdat is beleszámolták a Naprendszer összességébe.  Nos pillanatnyilag az újonnan felfedezett bolygó adatai és pályája megegyezik ezzel.   Persze ez lehet csak véletlen egybeesés is.


.

 


     Az is csak véletlen lehet, hogy az összes tudós gratulált Sitchinnek, aki 1976-ban leírta a bolygó létezését, a sumer leírások alapján.  Épp ilyen véletlen volt, amikor 1976-ban leírta az Uránusz és Neptunusz bolygók vizes, kékeszöld kinézetét.  Mikor 1986-ban és 1989-ben a Voyager2 űrszonda első emebri alkotásként meglátta a két bolygót, pont azt látták, amit a sumerok leírtak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.